viszlat-pilis-szia-budapest_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA

Viszlát Pilis, szia Budapest! – elköltözött a PPKE BTK

Mi a véleményed?
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Huszonhat év után búcsúzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a piliscsabai campusától. Sokak válláról így nagy teher esett le, de tagadhatatlan, hogy az ott tanulóknak és az oktatóknak egyaránt megszámlálhatatlan emléke halmozódott fel a családias, természetközeli helyszínen.

 Makovecz Imre építészete igen megosztó, és ez azzal az általa tervezett épületegyüttessel sincs másképp, amelyet 1994-ben foglalt el a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. 24 kilométerre fekszik Budapesttől, megközelítése nehézkes – egyórányi vonat- vagy buszút, amit ha hóesés vagy bármilyen kicsit szélsőségesebb időjárás sújt, hajlamos a késésre, járatkihagyásra, pótlóbuszoztatásra.

 A döntést évekig tartó huzavona előzte meg, de végül 2020 tavaszán az Országgyűlés megszavazta, és a Pázmány vezetése rábólintott a vélhetően sokaknak előnyösebb megállapodásra. Az épületegyüttes ingyen, állami kézbe kerül, cserébe a PPKE-t biztosították új épületekről, többek között beköltözhetnek az egykori Magyar Rádió épületébe a Palotanegyedben. Viszont az új helyszíneket kénytelenek átalakítani, hogy alkalmas legyen egyetemi tanulmányok folytatására. Ez idő, pénz, energia, motiváció. Ebből most lehet, hogy nincs túl sok, hiszen igen hamar kell elköltöztetni egy egész kart (bár az évek során egyre több szak került vissza Budapestre). A márciusban megszavazott javaslat december 31-ig adott időt az egyetemnek.

 Az új helyszín valószínűleg jót fog tenni a Pázmánynak, a széttagoltság, amellyel eddig működött az egyetem, nem volt túl sikeres. Esztergom, Piliscsaba, Józsefváros és átmenetileg a BME campusának egyik épületét is igénybe veszi az egyetem – bárhogy is nézzük, sok előnnyel nem jár ez sem a diákoknak, sem az oktatóknak.

Felfokozódott érzelmek

Az, hogy kinek milyen pillanatokat szerzett az agglomerációba való költözés, vagy folyamatos ingázás, változó. Van, aki élete legszebb éveit élhette át itt, van, aki meg szinte a haját tépte a budapesti és piliscsabai képzési helyszínek közötti labilis utazástól.

A főváros forgatagától elszeparálva egy összetartó közösség tudott kialakulni. Ugyan több ezren koptatták itt a padokat, mégis összekovácsolódtak a tanulmányaik során, hiszen órák közben az ingázók nem tudtak hazaugrani, így ott maradtak szaktársaikkal, sokan pedig kollégisták voltak. Éppen ezért korbácsolta fel az indulatokat a Válasz Online honlapján és Facebook oldalán megjelent cikk, amely felsorolja a szubjektív és objektív véleményeket, okokat arról, hogy miért is kellett elköltöznie a Pázmánynak. A Facebook-poszt alatti kommentekből az látszik, hogy a negatív hangvételű, inkább számokon, mintsem élményeken alapuló írás rengeteg volt Pázmányos hallgatót ütött szíven. Kedves és kevésbé barátságos hangnemben érdeklődtek arról, hogy a szerző beszélt-e olyan személlyel, aki Piliscsabán végzett vagy tanított. Erre az oldal válasza az volt, hogy több PPKE-s háttérbeszélgetés is nyújtott információkat a cikk megírásához, továbbá kiemelték, hogy „Az, hogy sok diáknak rengeteg örömteli órája, perce kötődik a campushoz, egyáltalán nincs megkérdőjelezve.”

De nemcsak az olvasókat, hanem egy egykori Pázmányos újságíró kollégát is megérintett, aki másnap válaszcikket publikált. Egyes bekezdésekben sértve érzi magát, személyes és racionális érvek mentén is kifejezi ellentétes álláspontját, míg vannak részek, ahol alátámasztja és egyetért az eredeti cikkel. Hosszabb bekezdések ölelnek fel érzelmes megnyilvánulásokat, és leírja, hogy mint sokan mások, a végső kiköltözés hírével egyidejűleg jött rá, hogy mit is jelent számára a campus. „(…) arra lettem figyelmes, hogy az egyetem bezárásának hírére százak és százak zarándokolnak el naponta Piliscsabára búcsúzni, 2-3 ezer fős spontán fészbuk-csoportok alakulnak napok alatt, falamat elárasztották a 10-20 éve nem látott ismerőseim és ismerőseim ismerőseinek a visszaemlékezései, képei (…).” A végére beillesztve olvashatjuk a korábbi író reagálását, amely külső szemmel ítélve, nagyjából megnyugtatta a kedélyeket, különösebb visszhang nem érkezett rá.

Azok a boldog szép napok, ég veled

viszlat-pilis-szia-budapest_EGYETEMISTAK_MAGAZINJAMint ahogy fentebb olvasható, a városi zajoktól mentes, természetközeli helyen a közösség egy új szintre emelte összetartását. A Pázmány a BTK HÖK Facebook oldalán is elköszönt a campustól, és megkérte a korábbi és jelenlegi hallgatókat, hogy küldjenek képeket egyetemi éveikről, osszák meg emlékeiket. Mindemellett pedig egy másik oldal, a Pázmányok Emlék Register is szép számmal gyűjtögeti az oldalt kedvelők élményeit. Ugyanezen a néven futó zárt csoportba pedig beléphetnek a kollektív nosztalgiázásra vágyók.

A BTK egyik főnixként újraéledt Facebook-oldala, az Egyetemi Televízió is elköszönt az PPKE ikonikus helyszínétől. Mint ahogy sokan mások, kilátogattak Piliscsabára, sétálgattak, felelevenítették kedves emlékeiket, mindezt pedig egy összefoglaló videóval elevenítették meg, amelyen madártávlatból szemlélhetjük az épületegyüttest. Mindemellett pedig posztsorozatot és Youtube-csatornát indítottak, ahol mint videós antikvárium gyűjtik az elmúlt évek legszebb pillanatait, relikviáit.

És ha még ez se lenne elég, Lackfi János, aki tizenhét évig tanított az egyetemen, egy szép hosszú verssel üdvözli az ott eltöltött éveket. Méltó búcsúztatást kap ezekkel a campus, amelynek falairól többé (valószínűleg) nem fog visszaverődni felszabadult egyetemisták nevetése, vagy épp bosszankodása a zh-k után.

Fotók: https://commons.wikimedia.org/

Mi a véleményed?
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian