titkos_infarktus

Titkos infarktus

A szervezetünk nap, mint nap küzd meg olyan baktériumokkal, vírusokkal és egyéb kis mikroorganizmusokkal, melyek létezéséről még csak sejtésünk sincsen. Azonban megesik, hogy feladja a harcot és bizony valami megbetegedés utolér minket.

Szívinfarktusnak (szívrohamnak vagy szívszélhűdésnek) a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. (Ez az ischemiás szívbetegségek legsúlyosabb formája.)
A szív fő funkciója a kamrákból a vér folyamatos kipumpálása a nagyerekbe, ezzel a szervezet egészének vérellátásában központi szerepet tölt be. Szívroham akkor következik be, ha valamely okból – pl. a koszorúerek belső falán kialakult plakkok, az eret elzáró vagy szűkítő véralvadékok kö­vetkeztében – zavar áll be a szívizom vérellá­tásában és emiatt a szívburkok falát képező izomzat egy része elhal. Az infarktus több­nyire a bal kamrai szívizom elülső (anterior) vagy alsó (inferior) részét érti, de létrejöhet hátsó (poszterior) infarktus is. A még poten­ciálisan életképes szívizomzat csaknem fele az azt ellátó koszorúér elzáródását követően 1 órán belül, kb. kétharmada 3 órán belül visszafordíthatatlan károsodást szenved.

Kialakulását segítő tényezőket kettő nagy csoportra oszthatjuk. Nem módosítható és módosítható kockázati tényezők. Az elsőbe tartozik az életkor (leginkább időseknél jellemző, de természetesen fennáll a veszélye fiatalabb korban is), a nem (férfiaknál nagyobb arányban mutatkozik), a családban előfordult szívroham, illetve nőknél menopauza idején.
A módosítható tényezők közé tartozik a mozgásszegény életmód, magas vérnyomás, megemelkedett koleszterinszint, stressz, az elhízás és az ezt eredményező nem megfelelő táplálkozás.

titkos infarktus cikkbe

Az infarktus gyakran nem jár hatalmas tünetekkel, egyeseknél észlelhető jelek sincsenek. Jellemző tünetei közé tartoznak, a nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll, kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába, egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak, folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén, légszomj, izzadás, megsemmisülés érzés, ájulás, hányinger, hányás.

Azonban nem minden szívroham jár együtt mellkasi fájdalmakkal és izzadással. Az amerikai egészségügyi kutatások szerint egyes szívrohamok “csendesen”, olykor teljesen tünetmentesen jelentkeznek. A cukorbetegségben vagy más hasonló betegségben szenvedő betegek idegkárosodásban szenvednek, amely megakadályozza, hogy fájdalmat érezzenek. Ezáltal ők sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint egy átlagos ember.  A kutatók több mint 1800, 45 feletti önkéntest vizsgáltak, akiknek korábban nem volt szívrohama, majd tíz év múlva újra megvizsgálták őket. A vizsgálati eredmények szerint a résztvevők 8 százalékának szívén észleltek hegesedést. Az esetek többségében nem is észleltek ezzel járó panaszokat, illetve nem tartották elég fontosnak, hogy orvoshoz forduljanak – csakhogy az észlelt hegesedések legalább felét szívroham okozta.

Magyarországon 1993-ban még 15 ezer ember vesztette életét infarktust következtében, míg 2013-ban „már csak” 6500-an. A halálozás csökkenése elsősorban az új érsebészeti beavatkozásnak, döntően az úgynevezett sztent-beültetésnek (PCI) köszönhető. Ennek célja a szívinfarktust okozó, elzáródott koszorúér mielőbbi megnyitása és a szívizom vérellátásának minél teljesebb helyreállítása. A PCI során az elzáródott koszorúerekbe egy fémhálót juttatnak be az érsebészek, és ez a háló „nyitva tartja” az addig összeszűkült eret.
Fontos megemlíteni, hogy a mentők azonnali értesítése is nagyban befolyásolja a túlélési arányt, hiszen minél gyorsabban a megfelelő kardiológiai centrumba kell kerülnie a betegnek, hogy megtudják nyitni az elzáródott eret.

Felütötte fejét nemrégiben egy magyar projekt, amely egy olyan okosórát fejlesztett ki, ami nem a fitnesseszközök soraiba áll be, hanem az egyén egészségügyi paramétereit figyeli és jelez, ha bármilyen gondot észlelne. A MAP Health Watch a nap 24 órájában figyeli a viselő szívritmusát, vérnyomását, a bőr hőmérsékletét és elektromos aktivitását is.

Az óra jelenleg nyolcféle problémát képes diagnosztizálni: korai szakaszban észleli a szívritmuszavart, a véroxigén-szaturációból tüdőbetegségek megjelenésére is tud következtetni, a testhőmérséklet változása alapján pedig az esetleges fertőzésekre, illetve a kihűlésre-túlmelegedésre is. A szabálytalan szívritmusból képes stroke fellépését is megállapítani, illetve a túlzott stressz és kiszáradás esetén is jelez. Végül de nem utolsó sorban a gyorsulásmérője az elesést vagy egyéb baleseteket is detektálja. A tervek szerint a későbbi frissítések új funkciókat is hoznak majd, így az allergiás, asztma- és epilepsziás rohamok, valamint az alvászavar figyelésére is alkalmas lesz az óra.

A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is jelentkezhet, sok infarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian