Szellemi hanyatlás idő előtt – az Alzheimer kór

Az Alzheimer–kór egy olyan betegség, amely felgyorsítja az agy öregedését és szellemi leépülést okoz. Egyre több a diagnosztizált páciens. Több mint 20 millió embert diagnosztizáltak demenciával, ebből körülbelül a háromnegyedénél az Alzheimer-kór is jelentkezett.

Hatalmas szám. Ki kell hangsúlyozni, hogy nincs két egyforma betegség és mindenkinél mások a tünetek. Beszélhetünk enyhe, korai vagy súlyos stádiumokról. Az öregedési folyamat természetes jelenség, de az Alzheimer-kór esetében egészen más folyamat megy végbe. A páciens érzelmi állapota megváltozik, egyre antiszociálisabbá válik, gondolkodása lelassul, memóriája romlik. Személyisége radikális fordulatot vesz. Kezdetben zavartnak tűnik a viselkedése és feledékenysége felerősödik, ami még inkább frusztrálttá teszi a beteg lelki állapotát. Egy idő után képtelen gondolkodni, beszédét összefüggéstelen mondatok alkotják. Elveszíti az időérzékét és akár a térérzékét is. Éjszakánként álmatlansággal küzd, kóborlással és szokatlan „pakolgatásokkal” tölti el az idejét. A nagymotoros tevékenységet olykor felváltja a koordinálatlanság és a merev mozdulatok köre.

A betegség lényege a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, ennek következtében az agy sejtjeinek térfogata csökken. A kutatások ma is keresik a választ a betegség kialakulásáról. Egyes vizsgálatok szerint összefüggésbe hozható a szervezetben kialakult alumíniumszinttel, de akár a kolinhiány is szerepet kaphat benne. A genetikai faktorok épp úgy jelen vannak, mint a környezeti faktorok, azaz ide sorolhatók egyes betegség típusok, melyek „előfutárai” lehetnek e rejtelmes kórnak: cukorbetegség, magas vérnyomás, korábbi fejsérülés és depresszió is. E típusú betegségek akár fokozhatják a hajlandóságot az Alzheimer–kór tekintetében. A pontos diagnózist az agy szövettani vizsgálata jelenti. Neurológusok és pszichiáterek együtt küzdenek, hogy a betegek állapotát segítsék. Sajnos elképzelhető, hogy az illető 24 órás felügyeletre szorul, ilyenkor nagyon fontos a család szerepe, ki mit tud vállalni, ki miben tud segíteni. Legfontosabb a megértés és a törődés. Lesznek napok, amikor órákon keresztül nem tudja, hogy hol van, lesznek napok, amikor etetésre szorul, lesznek napok, amikor újra és újra összepakol, vagy útnak akar indulni, amikor újra és újra el kell mondani, hogy ő ki és hol lakik és hányas évet írunk.

Erősnek kell maradnunk még akkor is, ha nem vagyunk orvosok, segítenünk kell a nehéz napokon, mert sosem szabad elfelejteni, hogy még ha azt is gondoljuk, hogy épp nem tudja hol van, vagy nem ismer meg bennünket, de az érzelmei ott vannak, számára semmi más nem kell, csak a szeretet. A gyógyítására többféle megoldás létezik, de nincs egységes terápia. A természetgyógyászat a beteg állapotától függően akupunktúrás kezelést ajánl, mely az általános egészségi állapot javítására is megfelelő. Fontos a prevenció, illetve azon gyógyszerek és gyógynövények alkalmazása, melyek enyhítik vagy késleltetik a tüneteket. Ilyen lehet a rozmaring, a különféle gyógyteák és a memóriajavító gyógyszerek, illetve az egyéb vérkeringést segítő gyógymódok. Az orvos által felírt gyógyszerek enyhítik a tüneteket, és gyógyítják az alapbetegséget kísérő bajokat és fájdalmakat. A kutatók úgy vélik, hogy fontos a betegség kialakulásánál az egyén fizikai, pszichés és mentális állapota, ugyanis minél magasabb a „kognitív tudástárunk”, annál lassabban fejlődik ki a kór.

Sajnos ez nem minden esetben igazolható, ennek bemutatását a Megmaradt Alice-nek című film rendkívüli módon prezentálja. A főszereplő magas intelligenciával rendelkezik, sőt ő maga a kommunikáció „anyja”.

„Elvesztem a célomat, a tárgyakat, a nyugalmat, de főleg az emlékeket. Egész életemben emlékeket gyűjtöttem, melyek mára mind a legféltettebb kincseim lettek. Az első randi a férjemmel, az első könyv megjelenése, amit én írtam. A gyermekeim, a barátok. A sok utazás. Minden, amit összegyűjtöttem, minden, amiért megdolgoztam most apránként kiszakad belőlem. Ki vehet minket komolyan, ha már nem azok vagyunk, akik voltunk. A furcsa viselkedés, a zavaros mondatok másnak mutatnak bennünket és másképp látjuk magunkat is. Nevetségessé válunk. Tehetetlenné, bohóccá! De ez nem mi vagyunk, hanem a betegség, és a betegségnek van kiváltó oka, van lefolyása és gyógymódja is lehet. Legfőbb vágyam, hogy a gyermekeim, a gyermekünk, az új generáció már ne részesüljön azzal, amivel én. Még életben vagyok, tudom, hogy élek, még vannak, akiket szerethetek, és tudom, mit szeretnék még elérni. Haragszom magamra, mert képtelen vagyok emlékezni, de még minden napban találok pár perc felhőtlen örömöt. Kérem, ne gondolják, hogy szenvedek, mert ez nem szenvedés, hanem küzdelem. Küzdök azért, hogy részt vegyek mindenben, hogy ne szakadjak el egykori önmagamtól. Azt mondogatom: élj a pillanatnak!” –így hangzott Dr. Alice Howland beszéde, miután korai Alzheimer kórral diagnosztizálták. Alice Howland, a Columbia Egyetem híres nyelvészprofesszora, aki boldog házasságban él. Három felnőtt gyermek édesanyja. Ám minden megváltozik, amikor egy futás alkalmával rájön, hogy nem tudja merre jár, amikor elfelejti a szavakat, amikor nem ismeri meg a gyermekét. Alice nehezen fogadja el a tragikus betegségét, és azért küzd, hogy a lehető legtöbb ideje maradjon a családjára, emlékeire és önmagára. Egy szívszorító drámai alkotás Julianne Moore főszereplésével.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian