szakos-kepviselo-valasztas-egytemistak-magazinja

Szakos képviselő-választás a BTK-n

Idén sem marad el a HÖK által kiírt szakos képviselő választás a PTE egyik karán sem. Az egész egyetemi életnek egy meghatározó pontjáról beszélünk, amiről meglehetősen keveset tudunk. Szerencsére a BTK HÖK elnöke Glázer Bálint válaszolt pár kérdésemre, hogy az átlagember is belelásson az Pécsi Tudományegyetem belpolitikájába.

  1. Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy potenciális szakos képviselőnek?

glazer-balint-egyetemistak-magazinjaTulajdonképpen formai követelményei vannak, hogy valaki szakos képviselő legyen, amelyek egyértelműek igazából. Életrajz kell, motivációs levél és fontos, hogy aktív hallgatói jogviszonya legyen, de abban a tekintetben nincsen ilyen leírt vagy kimondatlan előírás, hogy mégis milyen egy jó szakos képviselő. Nyilván amikor megválasztják a szakos képviselőket, akkor van egy elvárás rendszerünk, amit szeretnénk látni a munkában. Ez elsősorban az, hogy kellő odafigyelés legyen, jelenlét legyen, ez alatt értem azt, hogy a csoportokban gyorsan válaszoljanak az e-malire, legyenek önállóak.
Azért alapvetően a problémák nagyrésze olyan, amit könnyen meg lehet oldani, továbbá vegyenek részt a küldött gyűléseken és legyen egyfajta példamutatás az általuk képviselt hallgatók felé.

 

  1. Hogyan alakul a képviselő választás menete?

Eredendően úgy néz ki a képviselő választás, hogy egy évre választják meg a szakos képviselőket. Ez most májusban járt le nálunk és még áprilisban ki is írtuk a választást és akkor vártuk a jelentkezőket, amikor félbe kellett hagyni mindent, mert bezártak az egyetemek. Azóta nincsen küldött gyűlésünk, ami nyilván nem jó, de a munkánk szerencsére nem állt meg, mert ilyen esetekben az EHÖK-nek a küldött gyűlése dönthet azokról a kérdésekről, amikről alapvetően a kari HÖK küldött gyűlése szokott. Nyilván én nagyon várom azért, hogy újra összeálljon egy csapat.
Valójában van egy pályázási időszak, amely alatt nagyon élesen együtt dolgozunk az EHÖK-nek a felügyelő bizottságával. Miután megvannak a pályázatok azt nekik továbbítjuk, ők összesítik és megcsinálják a szavazólapokat, majd létrejön a választási bizottság, amibe egyébként a BTK HÖK is delegál három hallgatót. Ezt követően elindul a választás és amikor beérkeznek a képviselőjelöltek jelentkezései, annak érdekében, hogy a lehető legfrissebb adatot kapjuk, lekérdezzük a Központi Tanulmányi irodától, hogy mennyi lehet a szakos képviselők maximális létszáma.

Az a szabály, hogy 100 hallgatóként választható egy szakos képviselő. Ezért áll fenn az, hogy anglisztikás szakos képviselőnk van egy és pszichológiáról van öt, osztatlanról pedig hét, mert az osztatlant nevelés tudományi intézetként értelmezzünk. Tehát tegyük fel 120 hallgatóról van szó, akkor az még midig egy képviselőt jelent, a matematika szabálya szerint öttől felfelé kerekítünk, így 150 hallgató felett már kettő képviselő szükséges. Szerencsére nincs ilyen, de ha egy intézet csak 40 hallgatóval rendelkezne, szakos képviselője akkor is lenne.
A képviselő választáson minden hallgató szavazhat, akinek aktív hallgatói jogviszonya van, levelezősök, nappalisok egyaránt. Az EHÖK egyik alapszabálya, hogy legalább három napnak kell rendelkezésre állnia a választásra. Másrészt az a szabály, hogy a szavazás érvénytelen, amennyiben az összes hallgató 25%-át nem éri el a választók száma. A tapasztalatok alapján, egy, másfél, két hét szokott lenni amíg választanak a hallgatók, utána értelemszerűen a már említett választó bizottság összeszámolja a szavazatokat, ezt követően megszületik az eredmény. Miután ez megvan, minél gyorsabban összehívunk egy küldött gyűlést, hogy meg tudjuk kezdeni a munkánkat.

  1. Milyen feladatkört kell ellátnia egy szakos képviselőnek?

Én úgy látom a szakos képviselők munkáját, mint egy keresztmetszet a Hallgatói Önkormányzat Elnöksége, a hallgatók és az adott intézet oktatói között.
Egyébként teljesen eltérő, hogy melyik szakos képviselő hogyan végzi a munkáját, tehát például a pszichológiai intézetben van egy közös g-mail-es fiókjuk, ahova beérkeznek a kérdések, így öten együtt tudják kezelni a megkereséseket. Ezen felül, hogyha már munkakörről beszélünk, akkor fontos hozzátenni, hogy a szakos képviselők szervezik a szakesteket. Ez valamilyen szinten közös szervezés mert velünk nyilván egyeztetni kell, például a helyszínfoglalás kapcsán, így az operatív szervezésben szabadkezük van a szakos képviselőknek. Szóval kicsit olyan a képviselő munkaköre, mintha egy személyben lenne tanulmányi és rendezvény szervező.
Szerintem hatalmas szükség van a szakos képviselőkre, abban a tekintetben, hogy elkerüljük az óriási félreértéseket. Nagyon sok esetben olyan egyértelmű problémákról beszélünk, amikre például egy frissen beiratkozott, másfél hónapja itt tanuló hallgatónak úgy tűnik, hogy nincsen megoldás, hogyha megkeres minket, akkor sokkal egyértelműbb, hogy pikk-pakk meg lehet oldani.

  1. Milyen tanácskozásokon vehetnek részt a jelöltek?

Az egyik legfontosabb a küldöttgyűlésünk, amit havonta egyszer tartunk, hiszen ez a BTK HÖK-nek a legfőbb döntéshozó szerve.
Hogy egy nagyon egyszerű példát vegyek, szeretnénk megszervezni a gólyabált, arra értelemszerűen adott szolgáltatásokat szeretnénk igénybe venni. Például biztonsági szolgálat, zenekar vagy pult, akkor mi csináljuk azt a részét, hogy szolgáltatókat keresünk és árajánlatot kérünk. Alapvetően mi értékeljük azt, hogy melyik árajánlat a legmegfelelőbb számunkra ahhoz, hogy ténylegesen megvalósíthassuk ezt a gólyabált, a küldöttgyűlés döntése szükséges, tehát ők fogadják el a költségvetési terveket. Továbbá arról is ők szavaznak, hogy az elnökség tagjai megkapják-e a mandátumukat.
Igazából három részre lehet osztani, egyrészről a fentebb említettek és a másik rész, az a karnak a tanulmányi bizottsági véleményezése, például a képzési kreditációs bizottság, de ezen kívül is elég sok bizottsága van a karnak. Azokban a bizottságokban, ahol nem közvetlenül hallgatói ügyekről kell döntést hozni, ott 25%-os részvételi aránya van a hallgatói önkormányzatnak, ahol pedig közvetlenül hallgatói kérdésekben döntenek, például tanulmányi bizottság, ott pedig 50%-os hallgatói részvételről beszélünk. Ezt a szakos képviselők végzik alapvetően, őket mi, aztán a kari tanács is delegálja a HÖK bizottságába.
A harmadik rész pedig az intézetek tanácsai, például a pszichológiai intézet tanácsában két hallgatónak van helye, ahol szintén részt vesznek a munkában.
Fontosnak tartom, hogy részt tudjanak venni minél több eseményen, mert nagyon sok esetben látom azt, hogy egész egyszerűen nem jut mondjuk az oktató eszébe az a nézőpont, amit egy hallgató képvisel. Amikor egy adott döntés a kari tanácsba elér, ami az egész BTK-nak a legfőbb döntéshozó szervez, akkor ott már tulajdonképpen nincsen kérdés, hogy elfogadhatónak tartunk-e valamit, vagy sem, mert addigra a munkanagyrészén már túlesünk.

Mi a menete egy esetleges elégedetlenség esetén a képviselő leváltásának?
Hála istennek ilyen még nem fordult elő és nem is tudok más karról, ahol előfordult volna, de tulajdonképpen nincsen akadálya. Alapvetően azért hogyha onnan indulunk ki, hogy önként jelentkezik valaki szakos képviselőnek, akkor az azért történik mert szeretné ezt csinálni. Nyilván van, hogy ez máshogy alakul, alapvetőn az EHÖK alapszabálya az úgy fogalmaz, hogy ha valaki 60 napig nem látja el a feladatát, akkor az EHÖK felügyelő bizottságának a kezdeményezésére, az adott kar küldött gyűlése szavaz arra vonatkozóan, hogy maradhasson-e feladatkörében, vagy sem.
Ami többször előfordult, hogy közbejött valami és a közbejött valami alatt azt értem, hogy példának okán valami miatt passziváltatnia kellett a hallgatónak, ami miatt nem tudta végezni a munkáját. Olyannal is találkoztam már, hogy egész egyszerűen lement egy félév amikor tette a dolgát, minden ment és végül úgy döntött, hogy ősszel Erasmusra megy a szakos képviselő. Nyilván ez egy nehéz helyzet, de nem szeretnénk útját állni, hogy valaki külföldre menjen tapasztalatot szerezni.
Úgyhogy ilyenkor nem kell a szakos képviselőt leváltani, mert ő lemond a helyéről. Előfordul, hogy új választást írunk ki, de onnantól kezdve, hogy ez évente egy személy, gyakorlatilag a küldöttgyűlés határozat képessége nem sérül, úgyhogy változó, hogy írunk-e ki új választást. Nem fordult még elő olyan eset, ahol a szakos képviselő elment és ne találtunk volna a helyére senkit. Ezen felül, azok a képviselők, akik maradnak a hivatalukban és mi is kiemelt figyelmet fordítunk erre a részre.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian