szabo_lorincz_pecsi_egyetemistak_magazinja.png

Szabó Lőrinc halálának 63. évfordulója

Ma – 2020. október 3-án – Szabó Lőrincre emlékezünk, hiszen 1957-ben hunyt el, olyan verseket hátrahagyva az irodalomkedvelő közönségnek, mint a Semmiért egészen. Hol született, mik a szakmai pályafutásának főbb állomásai, valamint milyen szerepet tölt be a magyar irodalmi emlékezetben – ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén tekintjük át röviden a költő életművét.

Szabó Lőrinc költő, műfordító, aki 1900-ban Miskolcon született, iskoláit Miskolcon kezdte meg, majd Balassagyarmaton, valamint Debrecen folytatta, az utóbbi városban a Református Főgimnáziumban tanult. Később olyan elismerésekkel jutalmazták, mint a József Attila-díj és a Kossuth-díj.

„Szabó Lőrinc az elemi iskolát Miskolcon kezdte el 1906 őszén. 1907 és 1909. március 31. között Balassagyarmaton végezte el az elemi második és harmadik osztályát, a család a Templom (ma Szabó Lőrinc) u. 10. számú házban lakott az Ipoly partján. (Bizonyítványában beírás: „Debrecenbe való költözködését bejelentette. Balassagyarmat 1909. márc. 31.”) 1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben folytatta: az elemi negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban.” (Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja)[1]

Felsőbb iskoláit Budapesten kezdte meg – gépészmérnökin indult, majd a bölcsészkarra iratkozott át –, azonban nem fejezte be. (Magyar Elektronikus Könyvtár – Országos Széchényi Könyvtár honlapja)[2] Egyetemistaként már verseket írt, Babitssal barátkozott, akivel egy idő után elhidegülnek egymástól: Már egyetemista korában olyan verseket írt, hogy feltűnik a Nyugat körében, Babits felismeri benne a bontakozó jelentékeny költőt. Babits lesz a szellemi nevelője. A nagy korkülönbség ellenére egy ideig jó barátok, de idővel elhidegülnek.(Magyar Elektronikus Könyvtár – Országos Széchenyi Könyvtár honlapja)[3]

Megjelent a Nyugatban, megismerkedett az özvegy (lénykori nevén) Mikes Klárával, akit nemsokára feleségül vett, majd ez időszak körül az Est című napilap munkatársa lett. Szakmai mérföldkőnek tekinthető az 1922-es év, hiszen ekkor jelenik meg önálló verseskötete a Kner Kiadó gondozásában, mely a Föld, erő, isten címet viseli. (pim.hu) – Azonban szakmai sikereiről, megjelent műviéről, híresebb fordításairól bővebben a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján érdemes olvasni, tájékozódni, hiszen részletes szakmai önéletrajz olvasható a költő, műfordítóról.

Ismerjük a költő szerelmes versit, elmélkedő hangvételű verseit – akár A huszanhatodik év című ciklust, vagy épp a Tücsökzene költeményit –, az iskolákban a magyar líra kiemelkedő alakjaként tanítják. Halálának évfordulójára emlékül egyik legismertebb versrészletét ajánljuk olvasásra:

Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
de így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
vagy a törvény mit követelnek;
bent maga ura, aki rab
volt odakint,
és nem tudok örülni, csak
a magam törvénye szerint.

Ajánlott oldalak

Szabó Lőrinc összes verse:

https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00154_tart.html

Az alábbi oldalon versekkel keletkezéstörténetet is lehet olvasni.

 

[1] Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja – Szabó Lőrinc életrajza, pim.hu, URL.: https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-lorinc#eletrajz,

[2] Magyar Elektronikus Könyvtár – Országos Széchenyi Könyvtár honlapja, URL.: https://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabol.htm

[3] Magyar Elektornikus Könyvtár – Országos Széchenyi Könyvtár honlapja, URL.: https://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szabol.htm

likeheartlaughterwowsadangry
Avatar
likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian