Szabadság a színfalak mögül

Már senki előtt nem titok, hogy az Színház és Filmművészeti Egyetem egész struktúrája átszervezés alatt áll július eleje óta. Ekkor szavazta meg a parlament, hogy az SZFE addigi vezetésével ellentétben, alapítványi kézbe kerüljön a felsőoktatási intézmény. Nem szaladhatunk el emellett a súlyos helyzet mellett, hiszen a jövő kulturális és művészi életének képviselőinek oktatásáról beszélünk. Mielőtt bármilyen következtetéseket levonnék és a kialakult állapot részletes információival foglalkoznék, előzetesen a Színművészeti történetét tekintem át röviden.

Az egyetem története 1865 január 2.-ára nyúlik vissza, amikor megalakult a Színészi Tanoda a pesti Nemzeti Színháztól nem messze. Említésre méltó, hogy az 1837-ben megnyitott Nemzeti Színháznak hatalmas szerepe volt a 48-49-es szabadságharcban, valamint a nemzeti étékek képviselésében az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Fontos mérföldkő a Színművészeti életében az 1885-ös év, amikor a tanoda Országos Színésziskolává fejlődött Paulay Ede igazgatósága alatt. Továbbá 1893-ban Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiaként működött a színész képző. Ezt követően fontos az első világháború alatti és utáni időszak, hiszen ekkor jelentek meg hazánkban is az avantgard stílus irányzat vonásai, mely a színjátszás korszerűsödését eredményezték. Hont Ferenc fontos szerepet játszott az egyetem fejlődésében a második világháború után, tekintve, hogy az ő segítségével vált 1948 január elsején Színház és Filmművészeti Főiskolává az intézmény. Az ezt követő nagyobb eseményt a rendszerváltás jelentette 1989-ben, amikor a filmes szakok tekintetében modernizálták az oktatás menetét és 1995-től bábszínész oktatás is folyt az egyetemen. 2000. január elsején nyerte el mai formáját az intézmény, hiszen ekkor kapta meg az Egyetemi címet. A jövőbeli kulturális élet képviselőinek és filmes, valamint televíziós szereplőinek széles spektrumú oktatást nyújt azóta is.

Szabadsag-a-szinfalak-mogul1-egyetemistak-magazinjaA kronológia szerint 2020-at kell megemlítenünk a nagyobb események sorában, azonban ez nem pozitívumot jelent sem a hallgatók sem az oktatók számára. Augusztus elseje óta ugyanis alapítványi vezetés alá tartozik az SZFE, mely ellen az épület elkerítésével és tüntetésekkel tiltakoznak mindazok, akik szívükön viselik a Színművészetis hallgatók sorsát. Nem tetszésüket nem csak magyarországi ismert és elismert színészek fejezték ki, hanem például Cate Blanchett Brit színésznő vagy David Gothard színházigazgató további több mint 30 külföldi híresség mellett. Szeptember első hetében került sor arra a tüntetésre a budapesti Vas utcában, ahol kihirdették követeléseiket az Egyetem, vagyis jelen állás szerint Színház és Filmművészeti Alapítvány diákjai. Többek közt ez is szerepelt a listán, hogy az intézmény nevébe kerüljön vissza az egyetem titulus is. Ezen felül elutasítják a tantervre vonatkozó modellváltást, valamint azt, hogy az állam teljesen kivonja magát az egyetem működtetésére fordított támogatásból. Ez csak töredéke annak a 10 pontnak, amelyet megfogalmaztak a hallgatók, a teljes lista az index.hu oldalán tekinthető meg.

Rengeteg támadás érte az SZFE-t zártsága és elszeparáltsága miatt, többen köztük Vidnyánszky Attila, a jövendőbeli igazgató is azzal vádolta az intézményt, hogy nem a hazai normáknak és irányvonalaknak megfelelő oktatásban részesülnek a hallgatók. Erre válaszul, a mai napon (2020. 09. 13.) nyíltnapot tartottak az egyetemen, amely oly formában valósult meg, hogy a hallgatók az egyetem utcájába költöztették ki előadásaikat, amelyet bárki megtekinthetett.

A sajtószabadság ügye mellett ismét kardinális kérdésként van jelen a művészetek és a kulturális élet szabad létjogosultsága hazánkban. Elgondolkoztató, hogy azok a vádak, amelyek az SZFE-t érik, mennyire jogosak és relevánsak a vádlót illetően. Vajon célra vezető-e a kultúra alapjába, a színházi életbe is belecsempészni azt az erőltetett értékrendet, amelyet apránként minden véleményformáló eszközbe? Tekintettel arra, hogy a színház a társadalom görbe tükre a kezdetektől fogva, vajon egészséges-e befolyásolni a jövőbeli előadók fejlődését? Szükséges-e erőltetni egy olyan folyamat véghez vitelét, amely már más országokban is visszhangot kelt?

Nem bocsátkoznék feltételezésekbe főleg nem úgy, hogy a legkevésbé sem érzem a bőrömön a hasonló kaliberű változásokat tekintve, hogy nem az SZFE diákja vagyok. Ennek ellenére mindenképp meg kell állnunk egy pillanatra és végig gondolni, hogy mennyit ér a kultúra és az azt képviselő fiatalok jövője a magyar társadalom számára?

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian