rubik-kocka-egyetemistak-magazinja

Október 28 – A Rubik-kocka szabadalmi bejelentésének évfordulója

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

44 éve, pontosabban 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely ezután világméretű játékőrületet indított el. A Rubik-kocka kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és még jogvitát is kavart. Ha valaki valahol a világban találkozik a Rubik-kockával vagy egy azt ábrázoló képpel, jelzéssel, rögtön Magyarország fog eszébe jutni róla – más magyar találmányokat már ne is soroljunk.

A kocka születése

1974 tavaszán fogant meg Rubik Ernő fejében a mára világhírűvé vált Rubik-kocka ötlete. Eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak. Először egy 2x2x2-es élfelosztású kockával kísérletezett: komolyabb problémába csak akkor ütközött, amikor azt kellett kidolgoznia, miként lenne elforgatható a kocka mindhárom tengelye körül. Először gumigyűrűkkel és mágneses rögzítéssel igyekezett megoldást találni a problémára. Végül a kockaelemek egyedi kialakítását látta a legoptimálisabbnak, hiszen így azok képesek voltak egymást stabil módon összetartani, úgy, hogy közben egymáson is könnyen el tudtak csúszni. Rubik a belső mechanizmus kialakítására az ihletet a Duna kavicsaiból merítette, amelynek szélei teljesen simák voltak. A játék szíve-lelke a kereszt elnevezésű elem, amire a többi kis külső kocka is épül: ezek egymást tartják össze és így lehetséges a 360 fokos mozgás. Végül megalkotta az oldalanként kilenc négyzetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová is kerül.

Később azonban felismerte, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, azaz az egyszínű oldalak visszaállítása. 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, 1976. október 28-án pedig RU-158 ügyszámon, „térbeli logikai játék” néven megkapta a szabadalmi oltalmat. Rubik a találmányát már 1975 márciusában átadta a Politechnika Ipari Szövetkezetnek hasznosításra, de csak két év múlva kezdték el gyártani. Bár az 1978-ban elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori Nürnbergi Játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.

rubik-kocka1-egyetemistak-magazinjaA diadalmenet kezdete

1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk „A hatoldalú varázslat” címmel, és még ebben az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján szerepelt a kocka. A játékosok is felfedezték, így a játékot nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is megindult a terjesztése. A Rubik’s Cube 1980-81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az Amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.

1982-ben Budapesten megrendezésre került első Rubik-kocka-világbajnokság, amit 22,95 másodperces világcsúccsal nyertek meg, míg ma a legjobbak átlagosan 7-8 másodperc alatt forgatják ki. A jelenlegi csúcstartó, a kínai Yusheng Du 2018-ban 3,7 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket. A vakon kirakás kategóriában 15,50 másodperc, a félkezes kirakásban 6,82 másodperc a világcsúcs, lábbal eddig leggyorsabban 16,96 másodperc alatt oldották meg a feladatot. A versengésbe emellett fél lábon állós, egy légvételes, vízalatti kirakós és egyéb extrém kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotokat is be lehet nevezni. A robotok között eddig a rekord 0.637 másodperc volt, ezt javította most meg jelentősen egy mérnökpáros, Ben Katz és Jared Di Carlo gépezete, mely 0.38 másodperc alatt rakta ki a legendássá vált magyar származású játékot.

A kocka titka

A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható. A legkisebb szám, ahány lépésből megoldható egy Rubik-kocka, az Isten számának is elnevezett a 20-as. Néhány matematikus 1995-ig úgy vélte, hogy a legkevesebb lépésszám a 18-as. A problémán dolgozó kutatóknak a Google bocsátott rendelkezésére olyan szuperszámítógépeket, amelyekkel a 43 trillióról 56 millióra leredukált kezdőállások kirakását elemezhették. Az elemzés előrehaladtával kiderült, hogy a 20-nál több lépést igénylő kirakások előfordulása igencsak valószínűtlen. Még a húszlépéses kezdőállás is elég ritka, hiszen nagyjából „csak” háromszázmillió ilyen állás van. Még ha az ember minden másodpercben fordít is egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor is (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához.

Az évek telnek, de a kocka iránti lelkesedés és a fejtörő jellegének színvonala lankadatlan. Újabb és újabb határokat feszegetve szervezik meg évről-évre a Rubik termékek kirakását középpontba helyező bajnokságokat. A Rubik-kocka sikere annyira elsöprő, hogy számtalan használati és ajándéktárgyat mintáztak meg róla, így bekerülve az emberek mindennapjaiba. Olyan ikonikus, egyszerűen felismerhető jelenség lett belőle, hogy számos filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt Amerikában még a saját TV-sorozatában is feltűnt már. A kocka tehát egyszerű ötletével és látványos kinézetével adta el és kedveltette meg magát a világ számos országában.

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian