to_pecsi_egyetemistak_magazinja

Rekreációs-tábor Napló – ETK-s Rekisként egy hét tanulás Orfűn?

Mint minden évben, idén is eljött az idő, mikor a harmad- és egyben utolsóéves Rekiseknek avagy Sport- és Rekreációszervezőknek, kötelező jelleggel Orfűn (Pécstől 15 km-re fekvő település, mely a taváról híres) volt megjelenésük. Ez a hét, pontosítva 4 nap „Táborozás III.” néven futó vízi sportok elsajátításáról szólt, ahol a hallgatók többfajta aktivitást sajátíthattak el reggel 8:00-tól, délután 15:00-ig.

Kedd, szeptember 15. Első nap:

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért az első nap, nem a megadott reggeli 8 órára kellett kiutaznunk, hanem csak 10-re. A megérkezésünk után, rögtön kezdetét vette a fél órás szárazföldi képzés, amit követett annak a gyakorlati bemutatása, már a vízen. Ezen a napon, a kajakkal és kenuval ismerkedtünk meg.

A kettő hajó közti különbeség, annyi, hogy a kajak egy kisméretű, keskeny hajótesttel rendelkező, emberi erővel hajtott hajó, amelynek hagyományosan zárt fedélzete van, egy vagy több beülővel. Ebben a beülőben egy kajakos evez egy kéttollú evezőlapáttal. A kenu ezzel szemben általában nyitott, és mindkét végén csúcsosan végződő, ugyancsak kisméretű hajó. A benne ülő ember, lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít.

Több száz fröcskölés és vízbeesés után, jött az ebédszünet, amit egy kis napozás követett. Mi lányok, természetesen ezt vártuk a legjobban, hisz ki kellett használnunk a nap barnító erejét, amíg fel nem váltják ezt, a bőrünket károsító ultraibolyás gépezetek. A pihenő után, volt egy újabb tájékoztató az evezők helyes használatáról, amit utána ismét élesben kellett kipróbálunk.

Amikor az óra 15:00 mutatott, már ismét a buszon ültünk, immáron hazafele, hogy kipihenjük a nap fáradalmait, hogy a második napot frissen tudjuk kezdeni.

Szerda, szeptember 16. Második nap:

A második napon már menetrend szerint 8-kor kezdődött meg a tanítás. Az első feladatunk a korai órákban a tó körül biciklizése volt. Cirka 6 km dombos terület. (Voltak, olyan „reggeli energiabombák”, akik ezt kétszer is megtették.) A délelőtti testmozgás és ebéd után, ezen a napon a sárkányhajózás került terítékre. A sárkányhajó egy olyan 12,5 m hosszú kenu típusú hajó, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. Benne 18-20 lapátos két oldalt evez, egy dobos adta ütemre, plusz egy kormányos irányítja előrefelé a hajót. A dobos a menetiránynak háttal, elől foglal helyet, a kormányos pedig hátul a hajó farában áll és a rögzített kormánylapáttal kormányoz. A szakunk létszáma 2 hajót töltött fel, aminek az egyik dobosa én voltam. A feladatok elején, még mindenki lelkesen evezett, majd mikor kiderült, hogy a teljes tavat körbe kell evezni, mondanom sem kell, hogy nem volt olyan ember, aki ne irigykedett volna a 2 dobos szerepére…

Az utolsó 100 m alatt verseny zajlott a csapatok között. Tavaly egy egész napot szántak Sárkányhajó-Regattára, azonban a COVID vírus miatt, ezt most nem rendezték meg. A délutáni órákat napozva töltöttük a kajakokban. Legtöbbünket kifárasztotta a reggeli vízi-túra és megsajnálva barátainkat összekötöttük a két hajót. Majd jött a következő fáradt versenyző, és csatlakozott a hajóinkhoz. Majd ezt meglátva, a közelben lévő „kapitányok”-nak is megtetszett a munkamorál, és ugyancsak csatlakoztak a többiekhez. Immáron 6 hajó volt összekötve a tó közepén, segítve egymást beérni a célba.

Csütörtök, szeptember 17. Harmadik nap:

Van, aki hisz a karma létezésében, és van, aki nem. Mivel az előző nap, olyannyira élveztem, hogy csak a ritmust kellett adnom az evezőnek, ezért a mai napon, úgy döntött az edzőnk, hogy mindenki evezzen a gátig és vissza, kétszer. Korán reggel, kómásan, ez mindenkire sokkolóan hatott, de nevünkhöz méltóan, mint Rekisek, ezt a teendőt is inkább kihívásnak vettünk, mint egy újabb feladatnak. Ebéd után, kipróbáltuk az egyszemélyes kajakokat. Van, akinek igencsak vizes élménye maradt meg ennek a használatából, hisz itt az egyensúlyérzékre nagyon nagy szükség volt. Vizesen vagy szárazon, de ez a nap is a véget ért.

Péntek, szeptember 18. Utolsó nap:

Fáradtan és álmosan, kezdtük meg a napot, és valamivel nehezebben, ugyanis az időjárás nem kedvezett nekünk. Összesen 17 fok volt, tó mellett pedig még annyinak sem érződött. Az első naphoz mérten, ahol még mindenki frissen egy száll bikiniben, minden erejét beleadva szelte a hullámokat, ma 2 pulóver és egy melegítő nadrág sem volt elég ahhoz, hogy ne fázzunk. Azonban az oktatónk nagyon megértő és kedves volt, ezért a hideg idő miatt csak délig kellett mozgásban maradnunk.

Az első feladat ugyanúgy, ahogyan a többi napon is, a kajak és kenuzás volt, majd a szünetet kihagyva, újra a sárkányhajó következett. A menet ugyanaz volt, csak most hajtott bennünket a gondolat, hogy ezután már vár bennünket az otthon melege.

Összegezve, nagyon emlékezetes hét volt, tele megpróbáltatásokkal és vetélkedőkkel. A négy napból, hármat a Nap is velünk töltött így a barna (kinek piros) bőrszínünk, még mindenkit emlékeztetni fog hetekig erre az együtt töltött mozgásos hétre.

likeheartlaughterwowsadangry
Ángyán Patrícia

Kedves Olvasó!

Ángyán Patrícia vagyok a Media Iuris egyik szerkesztője. Az írás és az alkotás mindig is az életem szerves része volt. Az egyik legjobb dolog a világon számomra az, mikor leülök a gép elé megíri egy cikket, és az rám vár, hogy töltsem meg minél több izgalommal, rejtéllyel és drámával. Ami a legjobban foglalkoztat engem, azok az emberi kapcsolatok és viselkedés, maga az emberi lélek, és a romantika. Remélem ti is olyan izgatottan várjátotok milyen cikkeket hoz a jövő, mint én. Tout ira bien!

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian