rejtelyes-festmenyek-egyetemistak-magazinja

Rejtélyes festmények – mit jelez a sótartó?

A legtöbb festményen olyan szimbólumokat találunk, amelyeket elég könnyen felismerünk, főleg akkor, ha ismerjük a festmény háttérsztoriját, vagy a festő életét, esetleg magával az alkotásával kapcsolatos érzelmeit. Minden festmény érzelmeket vált ki belőlünk, vannak, amik első pillantásra megfognak, és felkeltik az érdeklődésünket, és vannak, amelyek egész egyszerűen csak nem tetszenek, nincs bennük meg az a plusz, vagy csak nem a nekünk tetsző stílusban készült. Ám vannak olyan festmények is, amelyek érdekes történeteket, meghökkentő rejtélyeket őriznek magukban. Ezek közül hoztam ma néhányat:

  1. Csontváry Kosztka Tivadar: Az öreg halász

rejtelyes-festmenyek1-egyetemistak-magazinjaCsontváry a magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. Patikusként dolgozott, de végül otthagyta munkáját és Münchenbe ment festészetet tanulni. Tehetségét csak halála után ismerték el, akkoriban Magyarországon nem volt egy közkedvelt festő.

Az öreg halász című képén első ránézésre semmi különöset nem látunk, ám ha mindkét oldalra tükrözzük a képet, akkor már egészen más a helyzet. A bal oldalt tükrözve egy öregember látható, aki a csónakjában ül a nyugodt tengeren, és a mögötte található vulkán is csendes. A kép jobb oldalált tükrözve azonban egy hátborzongató alakot kapunk, akár azt is mondhatjuk, hogy magát az ördögöt látjuk. Ezen a képen a tenger már korántsem mondható nyugodtnak, és a háttérben látható vulkán sem alszik.  Sokak szerint tehát, Csontváry az embert ábrázolta, annak jó és rossz oldalával együtt.

  1. Hans Holbein: Követek

rejtelyes-festmenyek2-egyetemistak-magazinjaA német reneszánsz festészet második generációjának egyik kiemelkedő alakja, és a reformáció korának utolsó nagy festője volt Hans Holbein. A művész leginkább „arcképfestőként” bontakozott ki, első megbízását a bázeli polgármestertől kapta, és mivel az alkotás rendkívül jól sikerült, később rengeteg megkeresést kapott. Munkássága utolsó éveiben már csak arisztokrata portrékat festett, 45-46 évesen pestisjárványban halt meg. Ő festette a Követek című képet, amelyet azóta is a leghíresebb anamorfózist használó festményként tartanak számon. Az anamorfózis a felismerhetetlenné torzított képeket jelenti, amelyek csak bizonyos nézőpontból láthatóak értelmezhetően. A Követek című festményen két férfit láthatunk, a kép alján pedig egy elmosódott formát. Azonban, ha ferde szögből nézzük a képet, megláthatjuk, hogy az elmosódott forma egy emberi koponyát ábrázol.

  1. Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora

rejtelyes-festmenyek3-egyetemistak-magazinjaA sorból természetesen nem maradhat ki da Vinci egyik, ha nem a leghíresebb festménye sem. Úgy gondolom, a polihisztort nem kell senkinek sem bemutatnom, úgyhogy rá is térek az Utolsó vacsora rejtélyeire, mert hogy több dolog is lakozik a festményen. A képen a 12 apostolt, középen pedig Jézus Krisztust láthatjuk, aki ezen a vacsorán közli az apostolokkal, hogy áruló van köztük. Dan Brown híres könyvében, a Da Vinci-kódban is elhangzik az a feltételezés, miszerint Jézus bal oldalán nem János apostol, hanem Mária Magdolna ül. Brown kutatásokkal támasztja alá, hogy Jézus feleségül vette Mária Magdolnát, aki végül gyermeket is szült neki, ezáltal Jézusnak visszakövethető vérvonala van. A titkot a Sion-rend őrzi.

Egy másik teória szerint a Júdás mellett felboruló sótartó is azt jelzi, hogy valami baj következik. Az utolsó érdekesség pedig, hogy Giovanna Maria Pala zeneszerző szerint a festő egy zeneművet rejtett el a festményen. Az apostolok és Jézus keze is egy szabályosságot mutat, és a kezeket, valamint az előttük lévő kenyereket hangjegynek értelmezve egy rekviem szerű dallamot kaphatunk.

  1. Vincent van Gogh: Éjjeli Kávézó

rejtelyes-festmenyek4-egyetemistak-magazinjaA holland festő a posztimpresszionizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, leghíresebb műve a Csillagos éj. Állítások szerint gyertyákat erősített a kalapjára, hogy az éjszaka festett képein is felismerje rendesen a színeket. Az Éjjeli Kávézó is egy így készült kép, amelyen egy arlesi kávézó teraszát láthatjuk. A festőről elnevezett amszterdami múzeum kurátora szerint a képet egy regény inspirálta, ám Jared Baxter tanulmánya szerint sokkal inkább az előbbi részben is említett Utolsó vacsora értelmezése, interpretációja. A tanulmány szerint a festményen található alak Jézus Krisztust ábrázolja, ráadásul, ha jobban megnézzük, a fehér ruhás személy mögött egy keresztet formáló ablakot is észrevehetünk, a körülötte ülő emberek pedig az apostolok lennének. Többen is fedeztek már fel van Gogh festményein valláshoz köthető dolgokat, kereszténységre való utalást.

Photos by: Marko Blazevic, librarius.hu, szon.hu,Pinterest, FessNeki

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian