szijarto-istvan-onsz-interju-orias-nandor-szakkollegium

Létre kell hozni egy felelősséget ténylegesen megosztó rendszert a jelenlegi helyett! – Interjú Szijártó Istvánnal

Az Óriás Nándor Szakkollégium minden félévben megjelenteti a Scripturát, amelyben a kollégium tagjai publikálják szakmai írásaikat. A következőkben Szijártó Istvánnal fogok beszélgetni, akinek ez az utolsó féléve a karon és aki Közjogi tagozat tagja volt.

Az értekezésnek, amit írtál az a címe, hogy „A Dublini Rendszer Reformjának Szerepe a Közös Európai Menekültügyi Rendszer Megújításában” Miért tartottad fontos, hogy ezt a témát dolgozd fel?

Szijarto-IstvanSzijártó István (Sz.I.): A 2015-ben kezdődő menekültválság nyomán igen hamar kialakult a konszenzus arra nézve, hogy szükség van az Európai Unió menekültügyi politikájának, közelebbről a politikát meghatározó másodlagos uniós jogforrások reformjára. A témaválasztásom indoka az, hogy ez a reform jelenleg már olyan előrehaladott állapotban van, ami lehetővé teszi a tudományos igényű vizsgálatot. A cikk az egész politika reformját vizsgáló kutatásom része, amelyben nagyon leegyszerűsítve azt vizsgálom, hogy hatásos lehet-e az új szabályozás a 2015-ben tapasztalt mértékű menekültáradatok kezelésére.

Miért időszerű véleményed szerint a Közös Európai Menekültügyi Rendszer megreformálása?

Sz.I.: Az említett menekültügyi válság nyomán felszínre kerültek olyan rendszerszintű problémák, amelyek egyrészt a tagállamok közötti szolidaritás hiányából adódnak, másrészt pedig a Dublini rendszer felelősség-kijelölő rendszeréből. Ismét egyszerűen összefoglalva a lényeget azt lehet elmondani, hogy adott volt egy probléma: tömegesen érkeztek az EU tagállamaiba menedékkérők. A Dublini rendszer a maga kritériumrendszerével meghatározza, hogy mely tagállam felelős adott menedékkérő menedékkérelmének elbírálásáért. Azonban e kritériumrendszer nincs tekintettel a tagállamok földrajzi elhelyezkedésére és gazdasági teljesítőképességére sem. Így történhetett meg az, hogy a menedékkérők túlnyomó többségét a schengeni határmenti tagállamok, köztük Olaszország, Görögország és Magyarország voltak kötelesek fogadni eleinte. A reform célja, hogy ezt a helyzetet feloldja, és ezért is időszerű: létre kell hozni egy felelősséget ténylegesen megosztó rendszert a jelenlegi helyett.

Mit gondolsz, miért vannak eltérések a menedékkérelmek elbírálásában? „Míg 2016-ban Bulgária az afgán menedékkérők 1,7%-nak biztosította a menekült státuszt, addig Olaszország az ugyanúgy afgán származású kérelmezők 97%-át részesítette védelemben” Azért ezek nem kicsi eltérések.

Sz.I.: Egyebek mellett az, hogy a kvalifikációs irányelv önmagában jelentős mérlegelési jogkört biztosít a tagállamok számára, hogy eldöntsék, ki érdemes védelemre. Az irányelv számos tény és körülmény vizsgálatát írja elő a menedékjogi kérelem elbírálása előtt. Ezek között nem csupán olyan pontokat találunk, miszerint a felelős tagállam köteles megvizsgálni azt, hogy a menedékkérő származási országában a kérelem benyújtásának pillanatában milyen jogszabályok hatályosak és milyen e jogszabályok gyakorlati alkalmazása, hanem vizsgálni kell az üldöztetésről esetlegesen rendelkezésre álló megfelelő dokumentációt is, továbbá azt is, hogy azok az atrocitások, amelyek a menedékkérőt érték, valóban felérnek-e az üldöztetéssel.

Ha erősebb véleményt szeretnénk megfogalmazni, mondhatjuk azt, hogy a szabályozás ezáltal visszaélésre ad lehetőséget. Mérsékeltebben fogalmazva e szempontok vizsgálata komoly feladat elé állítja a tagállamok illetékes hatóságait. A jövőben pontosan emiatt fog országjelentéseket készíteni az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal az egyes válság sújtotta övezetekről. Ezáltal a tagállamok egységes információk alapján dolgozhatnak majd, és remélhetőleg az ilyen kirívó kilengések is megszűnnek majd.

Szerinted jó az, hogy ha az adott menedékkérőt nem köti szoros kapcsolat egyik tagállamhoz sem, akkor kvázi sorsolás alapján kerül majd valahova?

Sz.I.: Az Európai Parlament reformjavaslata e tekintetben nagyon merész. A cél, ahogy két kérdéssel korábban említettem, a tagállamok közötti felelősséget megosztó rendszer létrehozása. Ennek egyik megvalósítása módja lehet az, hogy ha a menedékkérő egyetlen tagállammal sem áll a tervezetben meghatározott szoros kapcsolatban, akkor automatikusan osztjuk szét őket – a javaslat szerint a négy legkevésbé leterhelt tagállamok között. Ez a tagállamok közötti szolidaritás erősödése felé hatna, hiszen a továbbiakban egyetlen schengeni határmenti tagállam sem érezhetné azt, hogy a belső tagállamok vonakodnak a menedékkérőket átvenni.

Továbbá fontos az, hogy az EU kollektíve veszi ki a részét a menekültek nemzetközi védelmében, méghozzá a tagállamok önálló erőfeszítéseinek összeadásával. E tekintetben azért ideális ez a javaslat, mert megerősíti azt az expressis verbis ki nem mondott szabályt, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt a tagállamot, ahol nemzetközi védelemben szeretnének részesülni. Az EP javaslatának komolyságát és átgondoltságát mutatja egyébként az, hogy még ezen is képesek voltak finomítani azzal, hogy a menedékkérőknek biztosítani lehetne a választási lehetőséget, és a csoportos kijelölést, amivel az integráció hatásosságát lehet növelni. Viszont ez a választási lehetőség korlátok között érvényesülhet csak.

Végül azonban azt is meg kell jegyezni, hogy egy ilyen rendszer fenntartása költséges, és valamennyi tagállam támogatását igényli, így megvalósítására kevés esélyt látok.

Te most végzel az egyetemen, mi volt a legjobb abban, hogy tagja lehettél az Óriás Nándor Szakkollégiumnak?

Sz.I.: Az Óriás Nándor Szakkollégium egyebek mellett kitűnő lehetőség a joghallgatók számára, hogy kutatótevékenységet folytassanak. Az ÓNSZ nemcsak publikációs lehetőséget biztosít tagjai számára, hanem tematizálja a tagok tevékenységét, amivel nélkülözhetetlen tapasztalatokat lehet szerezni a kutatótevékenység területén. Emellett az elnökség és a mentorok értékes szakmai támogatást nyújtanak e tevékenységhez. Viszont nemcsak a szakmai oldala érdekes a szakkollégiumnak, hiszen nagyszerű közösségi programok otthona is ez a szervezet, így minden tehetséges joghallgatót bátorítok arra, hogy jelentkezzen a következő felvételi eljáráson az érdeklődési körének megfelelő tagozatba.

Íme Isti írása:

scriptura19ii_szijarto

 

Forrás: onszak.pte.hu

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian