nem-baj-ha-kihagysz-egy-evet-egyetemistak-magazinja

Nem baj, ha kihagysz egy évet

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Elsőkézből van tapasztalatom, hogy nem a világvége az érettségi és az egyetem megkezdése között kihagyni egy évet. Persze lehet ezt jól is csinálni, meg rosszul is. Vannak előnyei, hátrányai. Ha nem érzed biztosnak a jelentkezésedet és egyúttal megteheted, hogy kihagyj egy évet, tedd meg nyugodtan!

A szülői nyomás sokak számára ismerős, és amikor a felsőoktatásról van szó, ez a mértékegységet nem ismerő erő hatványozódik. Érthető a szülők részéről ez az aggodalmat és a sikeresség biztosítását ötvöző egyveleg, de előfordulhat, hogy a gyerek ezt megsínyli, nem érzi jól magát, olyannal foglalkozik, amihez van esze, de nem szeret, esetleg később otthagyja az adott szakot. Vagy lehet, hogy a szülő a saját meg nem valósult álmát szeretné átélni gyermekén keresztül, vagy olyan szakma elsajátítására kényszeríti, ami a család generációin ível át, függetlenül a gyerek képességétől és akaratától. Ez a nyomás abból is fakad, hogy a társadalmunk átalakult és a fiatalság korszaka is kitolódott: nemcsak a gyermekvállalás vagy az elköltözés, de a munkavállalás és a felsőfokú tanulmány megkezdése is történhet pár évvel később, mint ötven vagy száz éve, és mindeközben a kontroll is hosszasabb ideig van a gyerekkel. Óriási dilemma, pedig kifejezetten hasznos lehet a „gap year”.

Tizenkét-tizenhárom év padkoptatás után egy év szabadság jól jöhet annak, aki még nem tudja pontosan, merre az arra. Sokkal rosszabb egy erőltetett, nemszeretem szakra járni évekig, vagy azt félbehagyni és akkor megint hátrányból (és kényszerből) indulni további egyetemi képzés felé, mint egy év alatt kitisztítani a fejet, tapasztalatot szerezni, és hagyni körvonalazódni az érdeklődési kört. Ráadásul nehéz a középiskolai tanulmányok mellett megismerni az élet és a munka világának különböző szegmenseit.

nem-baj-ha-kihagysz-egy-evet-egyetemistak-magazinja

Hogyan tölts el hasznosan 365 napot?

Itthon még nem olyan elfogadott, de nyugatra sokkal elterjedtebb jelenség kihagyni egy évet egyetem előtt. Így kerülik ki a társadalmi és/vagy szülői nyomásból fakadó egyetemi képzésre való jelentkezést, és inkább az önismeretre és a tapasztalatszerzésre összpontosítanak. Ez azért is lehet külföldön népszerűbb, mert ott sok intézmény felvételijéhez csatolni kell önéletrajzot és motivációs levelet. Könnyű kitalálni, kit vesznek fel könnyebben: akinek nincs tapasztalata, és fehér papírlapokkal tud csak előrukkolni önéletrajz gyanánt, vagy azt, aki a jelentkezés előtt egy évig dolgozott vagy önkénteskedett, esetleg más egyéves képzést végzett el. Persze a hasznos éveltöltésre nincs garancia, lehet 365 napig bulizni és a zsebpénzt elverni, bár ennek is van pozitív oldala (de ez most nem lényeg).

Önkénteskedés: Itthon vagy külföldön, teljesen mindegy, sokkal fontosabb a tapasztalatszerzés! Elmehetsz nagyobb, nemzetközi szervezetek önkéntes programjain részt venni, például dolgozhatsz a Greenpeace-szel vagy a WWF-fel, de segíthetsz egy helyi menhelyen vagy öregek otthonában. Építhetsz házat, taníthatsz hátrányos helyzetűeket, tarthatsz foglalkozást fogyatékkal élőknek, szedhetsz szemetet, lényeg, hogy olyat tegyél, ami jól esik és nem kényszer. Külföldön is dolgozhatsz akár babysitterként, ahol kaphatsz kis zsebpénz, szállást, és a nyelvtanulási lehetőség pedig ingyenes és mindennapos.

nem-baj-ha-kihagysz-egy-evet-egyetemistak-magazinja

Munka: Ha kifejezetten pénzt szeretnél keresni, tedd meg. Rengeteg munkát vállalhatsz tapasztalat nélkül, például adminisztratív munkákat, és persze a vendéglátóipar különböző területein is elhelyezkedhetsz. Ismét: tapasztalatszerzés, ha külföldre mész, akkor nyelvtanulás, és az önkénteskedésnél és a munkánál is nagyon fontos a kapcsolatszerzés. Olyan kapcsolatokat építhetsz ki, amelyek segítenek orientálni afelé, hogy mi érdekel, emellett további munkák miatt is beizzíthatod az adott időben az adott kapcsolatot. És ismét ki kell emelni: ahogy az önkénteskedés során, úgy a munkavállalásnál is kirajzolódhat az, hogy mivel szeretnél vagy nem szeretnél később foglalkozni.

Jogsi, nyelvvizsga, egyéb tanfolyam: Nincs is jobb alkalom megcsinálni a jogosítványt, mint amikor nem vagy leterhelve az egyetem miatt. Nincsenek prezentációk, zárthelyi dolgozatok, vizsgák – vagyis vannak, de azok KRESZ, elsősegély és forgalmi. Egyik sem vészes, de kényelmes nem a mikroökonómia vizsgára készülés közben ezekre is figyelni. Továbbá, tanulhatsz nyelvet akár egyedül, akár magántanárnál vagy nyelvtanfolyamon, leteheted a nyelvvizsgát, amit így szintén nem az egyetem alatt kell (márpedig a diplomához elengedhetetlen). Ha ez sem elég, elvégezhetsz egy vagy akár több tanfolyamot, OKJ-t, de mást is, például az A38 hajónak vannak két és három féléves képzései (mozgóképgyártás, hangosítás és világítás technikus képzés), amelyek nagyon drágák, de profi környezetben tanulhatod ki ezeket a különleges szakmákat. Az anyagiaknál meg kell jegyezni, hogy diákhitelt is vehetsz fel. A kötetlen diákhitelnek is kedvezőek a visszafizetési feltételei, persze mindenkinek jobb érzés nem hitellel belevágni a felnőtt évekbe.

A lehetőségek végtelenek, csak élni kell velük. Azért sem fog senki pálcát törni a fejed fölött (vagy ha mégis, ne érdekeljen), ha te a szabad évedet utazással és bulizással akarod tölteni, hiszen az is élmény és tapasztalat. Ez a cikk inkább azoknak szól, akikre ránehezedik a nyomás és inkább vágnak bele kelletlenül az egyetemnek. Azt ne tedd!

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian