munkavskoronavirus

Munkavállalás vs. koronavírus

Napjaink legégetőbb kérdései a koronavírussal kapcsolatos tudnivalók. Egy világjárvány komplexebb problémákat is felvet és életünk minden területén változásokat eredményez, amelybe nem kis részt beletartozik a munkahely és a munkavállalás is. Ebben a témakörben kérdeztem Dr. Berke Gyula egyetemi docenst, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék vezetőjét.

Mi történik azokkal a munkavállalókkal, akik karanténba kerülnek, de nem biztos, hogy betegek?

dr berke gyulaDr. Berke Gyula: Ha a kérdés arra irányul, hogy hatósági rendelkezéssel elkülönítik őket, karanténba kerülnek, tehát vagy elzárják őket, vagy megfordítva (a munkahelyüket zárják el), úgy ez a társadalombiztosítási jogban, az egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezései szerint ún. keresőképtelenségi tényállás, a köznyelvi megfogalmazásban táppénzes eset. Időtartamára tehát a táppénz az általános rendes szabályok szerint jár az érintettnek. Hangsúlyozom, nem csak abban az esetben, ha ő maga beteg, hanem akkor is, ha őt közegészségügyi, járványügyi okból elkülönítik, vagy a munkahelye kerül zárlat alá.

Mi történik azokkal a munkavállalókkal, akik a munkahelyükön kevesebb mint 3 hónapja dolgoznak, és karanténba kerülnek?

Dr. Berke Gyula: Ők is jogosultak táppénzre, igaz rövidebb ideig, feltéve, hogy korábban nem volt folyamatosan hosszabb ideig fennállott biztosítotti minőségük. A kérdés úgy pontosabb, hogy mi a helyzet akkor, ha a karantént megelőzően valakinek nem volt elegendő biztosítotti ideje ahhoz, hogy megkapja a maximális tartamú táppénzt. A szabály az, hogy annyi ideig kaphat valaki táppénzt, amennyi ideig a megelőző egy évben biztosított volt. Ha tehát valaki most kezdett dolgozni, és csak 3 hónapja dolgozik, akkor – kis leegyszerűsítéssel – csak 3 hónapig lesz jogosult táppénzre.

Létezik a táppénz előzmény szabály, ami meg azt jelenti, hogyha valaki a megelőző egy évben már táppénzen volt, akkor a megelőző táppénz időtartamot az újabb jogosultság időtartamába be kell számítani, azaz csökken az újabb jogosultság időtartama.

A fontos az, hogy ez az ún. karantén, azaz, valakit közegészségügyi, járványügyi okból elkülönítenek, vagy a munkahelyét zárják el, ez keresőképtelenségi eset, majdnem ugyanolyan, mintha valaki beteg lenne, illetve lényegében ugyanúgy kezeli a táppénzjogunk ezt a tényállást.

Mi történik azokkal a dolgozó szülőkkel, akiknek a gyermeke karanténba kerül?

Dr. Berke Gyula: Ez egy jó kérdés, amely igazán aktuális, amikor is a köznevelési intézmények bezárására sor kerül. Azt kell mondjam, hogy a beteg gyermek ápolása, gondozása ugyancsak keresőképtelenségi eset lehet, az azonban nem, hogy valaki csupán otthon vigyáz a gyermekére (aki egyébként egészséges). Noha nem vagyok közegészségügyi szakember, arra kíváncsi lennék, hogy mondjuk egy karanténba zárt gyerekhez beengedik-e a szülőjét. Erről jobb volna megkérdezni egészségügyi szakembert.

Mi a helyzet a külföldön karantén miatt keresőképtelenné vált személyekkel?

Dr. Berke Gyula: Ez érdekes dolog, mert szerintem a magyar táppénzjogban, a külföldön bekövetkező karantén is keresőképtelenségi eset. Megítélésem szerint a magyar jog szerint közömbös, hogy Magyarországon kerül valaki karanténba, vagy külföldön.

Egy-egy ilyen járványos helyzet persze olyan kérdéseket vet fel, amelyek eddig alig merültek fel. Ez is ilyen, tehát a magyar társadalombiztosítási jogban ismereteim szerint még nem merült fel ez a kérdés.

Ha szabad valamelyest kiegészítenem, ennek a koronavírus járványnak igazából nem is annyira a társadalombiztosítási jogi következményei érdekesek, hanem – legalábbis ez idő szerint – a munkajogiak.

A munkáltatók tisztában vannak vele, hogy a munkavállalóknál a vírus gyanújára is rá kell kérdezniük?

Dr. Berke Gyula: Igen és most kérdezik igazából. Tehát azt érzik a munkáltatók, hogy lehet ebből probléma, egy-két esetben már van is. Hangsúlyozom, hogy itt nem megbetegedésekről van szó, csupán arról, hogy fennállhat-e ennek a veszélye. A munkáltatók ezt joggal kérdezik, mert szeretnének felkészülni egy esetleges kritikus helyzetre. A kérdés tehát az, hogy tehet-e olyan nyilatkozatot a munkáltató, amely szerint – ahogy a munkajogászok fogalmaznák –  nem kívánja foglalkoztatni a munkavállalót. Az én munkajogi álláspontom az, hogy ezt jogszerűen megteheti egy munkáltató. De azért válaszoljunk arra a kérdésre is, hogy vajon kötelezhető-e arra egy munkavállaló, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy ilyen területen járt. Nekem az az álláspontom, hogy határozottan igen. Tehát kötelezhető erre a munkavállaló és a munkáltató ezt normatív módon is előírhatja, ha pedig ilyenről tudomást szerez, úgy a munkavállalót eltilthatja a munkavégzéstől és a munkahelyi megjelenéstől.

Biztos hallotta már Ön is a home office fogalmat! Ez hozzávetőleg azt takarja, hogy aki olyan tevékenységet végez a munkaviszonyában, amelynek esetében ez egyáltalán lehetséges, annak nagyon gyakran lehetővé teszik azt, hogy ezt a tevékenységet otthonról végezze. Megítélésem szerint ezek a munkavállalók hazaküldhetők, és ha a munkájuk természete, munkakörük természete olyan, akkor kötelezhetők arra, hogy otthon dolgozzanak. Azaz, ha mondjuk számítógépen a munkájuk eredményét el tudják juttatni a munkáltatónak, akkor kötelezhetőek ilyen munkavégzésre. Ha nem ilyen jellegű a tevékenységük, akkor értelemszerű, hogy ez fel sem merül. Megjegyzem, hogy megítélésem szerint, erre az időre ezek a munkavállalók, ha dolgoznak, ha nem, munkabérre jogosultak. Tehát ha azt mondtuk valakinek, hogy maradjon otthon, az munkabérre jogosult! Más volna a helyzet, hogyha hatóság vagy erre jogosult orvos azt mondaná ki, hogy az érintett keresőképtelen, mert ebben az esetben nem munkabérre, hanem táppénzre lehet jogosult.

Mi a különbség a vállalkozók és az állam kötelezettségei között, ha a dolgozójuk bizonyítottan fertőzött?

Dr. Berke Gyula: Az állam ezekben az esetekben hatóságként jár el. Az erre vonatkozó törvényes rendelkezések szerint megteszi a hatóságilag szükséges intézkedéseket a karanténtól a fertőtlenítésen keresztül addig, ami indokolt. A munkáltató, a vállalkozás esetében azt lehet mondani, hogy ő arra köteles, amire a hatóság kötelezi! Ezen túl a vállalkozás a keresőképtelen munkavállalóval szembeni kötelességeit tartja be! A munkavállaló mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól, stb. Ha nincs ilyen keresőképtelenségi tényállás, akkor köteles foglalkoztatni tovább ezt a munkavállalót, noha ugye ezt az előbb említettem, jogosult arra, hogy úgymond hazaküldje ahelyett, hogy foglalkoztatná.

Azt még meg lehet említeni, hogy a Munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak az a kötelessége, hogy minden munkavállaló számára biztosítsa az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Úgy vélem, hogy ebből az általános kötelezettségből az is folyik, hogy a munkáltató ne engedjen fertőzött munkavállalót a munkahelyre.

Megtagadhatja-e egy munkavállaló a munkáltató utasítását a fertőzésveszélyre tekintettel?

Dr. Berke Gyula: Példaként: utasítják, hogy menjen külföldre dolgozni olyan területre ami veszélyesnek tűnik, esetleg a külügyminisztérium szerint kifejezetten kockázatos, nos: megtagadhatja-e ezt az utasítást a munkavállaló? Azt mondanám, hogy elvileg igen. Nyilatkozhat úgy, hogy ezt az utasítást nem hajtja végre, mert veszélyezteti a testi épségét, egészségét. A Munka törvénykönyve szerint a munkavállaló abban az esetben tagadhatja meg a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása az életét, egészségét, testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztetné. Tehát ez az a tényállás, amely lehetővé teszi az utasítás megtagadását. Azt nyilván egyedileg kell mindig eldönteni, hogy jogos volt-e a munkavállalói nyilatkozat, az utasítás megtagadása. Példaként: ha most nekem azt mondja a munkáltató, hogy menjek olyan országba, ahol egy-két beteg van csupán, ott valószínűleg nem lenne alapos okom arra, hogy megtagadjam ezt az utasítást. De ha azt mondanák, hogy menjek el Észak-Olaszország valamelyik lezárt tartományába, akkor ott az utasítás megtagadása bizony alapos lehet. Általában nagyon nehéz erről véleményt mondani, mindig konkrétan meg kell vizsgálni azt, hogy melyik országról, milyen körülményekről vagy adott esetben milyen munkáról van szó.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian