minden-amit-a-gmorol-tudni-kell_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA

Minden, amit a GMO-ról tudni kell

Ma már akár egy hétköznapi beszélgetésben is gyakrabban kerülnek szóba a genetikailag módosított organizmusok, azaz GMO-k, mivel egyre többször találkozhatunk velük mindennapi életünk során. De miket is nevezünk GMO-nak? Olyan szervezeteket, amelyekben a DNS-t mesterségesen átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordulhat elő. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek, vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az átültetésére bármely másik élő szervezetbe, ezáltal új DNS-t hozva létre. Ezt a technológiát génmanipulációnak nevezik, melynek nem feltétele az, hogy az át- és beültetéseket rokon fajok közt végezzék, ezáltal előfordulhat az is, hogy két különböző organizmus génjei keveredjenek.

Az eljárást leggyakrabban különféle növények esetében használják: léteznek növényvédőszernek ellenálló GM-termények, melyek a gyomirtást teszik könnyebbé, kártevőknek kevésbé kitett, peszticidtermelő növények, valamint vírusrezisztens növények is, amelyek ellenállóbak valamely vírusbetegséggel szemben. A génmanipulációra kiváló példa többek között a háziasított banán: míg az eredeti gyümölcs nagy magokkal teli, aprócska termény volt csak, a ma ismert formájában csak elvétve találhatunk apró magocskákat, és jóval húsosabbá is vált.

MODERN MESÉK – GÉNMANIPULÁLT BAMBI ÉS TÁRSAI

Már előállítottak genetikailag módosított állatokat is, bár ezek jelenleg még nincsenek emberi fogyasztásra engedélyezve. A tudósoknak sikerült létrehozniuk egy génmódosított lazacfajtát, amely nagyobb mértékű növekedésre és a hideggel szembeni tartós ellenállásra képes, ugyanakkor, ha engedélyeznék ezek betelepítését, az komoly veszélyt jelentene az eredeti lazacállományra, mivel az átörökítések és a természetes szelekció révén azok egy idő után teljesen kipusztulnának.

A GM-termények kifejlesztése igen költséges, egy-egy génmódosított növényfajta létrehozása akár százmillió dollárba is kerülhet. Ezen felül a génmódosított növények sejtszintű működése nem minden esetben kontrollálható és kikövetkeztethető, például a GM gyomirtók egy idő után „elvesztik” a hatásukat, mivel a növények megtanulnak alkalmazkodni hozzájuk. Továbbá komoly veszélyeket rejthetnek magukban az emberi egészségre és a környezetre nézve is, gondoljunk itt például a rovarirtószert termelő zöldségekre, melyek az emberi szervezetbe jutva nem feltétlenül tesznek jót az egészségünknek.

minden-amit-a-gmorol-tudni-kell1_EGYETEMISTAK_MAGAZINJASZENNYEZÉS ÉS KONTROLLVESZTÉS

A GMO-knak a szennyezés egy újabb fajtáját is köszönhetjük, a „génszennyezést”: a génmódosított növények pollenjei, magjai terjednek és elszennyezhetik a hagyományos, nem génmódosított növények szántóföldjeit is, sőt, egy idő után vadon élő rokon fajok is megjelenhetnek. Mivel ezt a fajta növényi szaporodást szinte lehetetlen külsőleg kontrollálni, hosszú távon visszafordíthatatlan és ellenőrizhetetlen változásokat okozhat a természetes élővilágban is. Tehát még, akik hagyományos vagy biogazdaságot vezetnek, azok földjén is a génszennyezés miatt előbb-utóbb megjelennek a módosított allélok, amelyek megfertőzhetik akár az összes többi terményt is.

Továbbá fontos megemlíteni, hogy a GMO-knak az emberi szervezetre gyakorolt hatása sem minden esetben egyértelműen kikövetkeztethető: amennyiben egy GMO termény tartalmaz antibiotikum-rezisztencia gént, előfordulhat, hogy fogyasztás után a gén bekerül a bélrendszerben lévő baktériumokba, és azokat megfertőzve ellenállóbbá teszi őket az antibiotikumokkal szemben, ezáltal hatástalanítva azok orvosi alkalmazását és persze számos betegség gyógyítását.

NAPJAINKBAN

„2016. szeptember 15-én jelent meg a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendelet, amely lehetővé tette az élelmiszerek GMO-mentes jelölését és meghatározta annak részletes feltételeit” – olvasható a gmo.kormany.hu oldalon a tájékoztatás. A védjegy bevezetésének elsődleges célja a fogyasztók tájékoztatása, valamint a választási lehetőség biztosítása, hogy tudatosan dönthessük el, melyik termék mellett tesszük le végső voksunkat a nagybevásárlás során. A A „GMO-mentes termelésből” szöveg állati eredetű termék esetében azt jelenti, hogy az adott állat GMO-mentes takarmányt fogyasztott, míg növényi eredetű termékek esetében a jelölés pedig azt jelenti, hogy a termék nem tartalmaz génmanipulált állományt.

Sok fejlődő országban nem létezik semmiféle jogi szabályozás a GMO-kkal kapcsolatban, mivel nincs a GMO-k kimutatására alkalmas laboratóriumuk, sem megbízható ellenőrzési rendszerük; így ott az egyes cégek elvégezhetnek olyan kísérleteket is, amelyeket a fejlett ipari országok törvényei nem tennének lehetővé. A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t engedélyeztek az Unióban élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása okán azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. Ráadásul 20 éve a szabadpiaci verseny, a kereslet és a kínálat viszonya dönti el, hogy a farmerek mit vetnek. Ennek az a következménye, hogy az amerikai szója 95 százaléka génmódosított, egyszerűen azért, mert ez a hatékonyabb termesztési mód. Ugyanakkor Magyarország napjainkban GMO-mentes politikát képvisel, így fogyasztásunk során általában nem kell aggódnunk, hogy kerülnek-e módosított tápanyagok a szervezetünkbe.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian