mikromuanyagok_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA

Mikroműanyagok

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Mindennapi életünk során akarva-akaratlanul is sikerül elfogyasztanunk némi mikroműanyagot táplálkozás közben. Számtalan hit és tévhit kering ezzel kapcsolatban az interneten- de mi a kitaláció és mi a valóság?

A műanyagok könnyű, sokrétűen felhasználható, olcsón előállítható, strapabíró anyagok, ennek köszönhető, hogy felhasználási mennyiségük a feltalálás óta évről évre nő: mostanra már évente 300 millió tonnányit termelnek belőlük. A mai modern technikával és különböző okoseszközökkel behálózott világunkban már nélkülözhetetlen anyagoknak tekinthetők, és már nemcsak a „kütyük” nagy része készül műanyag alkatrészekből, hanem az épületszigeteléstől kezdve a gyógyszerek és élelmiszerek csomagolásán keresztül a csatornacsövekig vagy az autókig életünk minden pillanatában jelen vannak.

Mára már az óceánok mindegyike szennyezett, tisztításuk lehetetlennek tűnő feladat, így a szárazföldön kell azt „elkezdenünk”. A mikroműanyagok hat fő forrása a következő:

  • szintetikus rostok ruháinkból, a mosógépen keresztül;
  • gumiabrocsok kopásából származó „por”;
  • festékek, lakkok pattogzása;
  • másodlagos mikroműanyagok, pl. szennyezések;
  • szintetikus rostok a levegőben;
  • mikroszkopikus műanyagok a kozmetikai szerekből

mikromuanyagok1_EGYETEMISTAK_MAGAZINJAÉs hogy ez milyen hatással van az emberi életre? Következzen néhány hiedelem:

1.A mikroműanyagok a műanyag termékek bomlásával, kopásával keletkeznek – RÉSZBEN IGAZ

Valóban származhatnak ebből a forrásból is, de a már fentebb említett hat fő forrásból gyakrabban kerülhetnek folyó- és állóvizekbe és szennyezhetik be azokat. A legtöbb azonosított részecske általában polietilén anyagú, de polipropilén, polisztirol és PVC is kimutatható közöttük.

2. A mikroműanyagok vonzzák a baktériumokat – IGAZ

Valóban aggasztó jelenség, hogy ezek a parányi műanyag darabok élőhelyet biztosítanak a különböző baktériumoknak, akár már egy élőlény szervezetén belül is. A témával kapcsolatban azonban további kutatások még nem igazán zajlottak, ezért az ennek a valódi hatásairól szóló értekezésekre még várnunk kell.

3. A műanyagszennyezés nagy része szemmel látható a folyó- és tengervizekben – HAMIS

A legnagyobb problémát nem a víz tetején úszkáló szeméthalmok jelentik, hanem azok a mikroműanyag-darabkák, amik olyan aprók, hogy hamar a talaj „szerves” részévé válnak, és ezáltal rontják a termőképességet és a vízi élettér minőségét. Már Magyarországon is kimutatták, hogy a Dunában több a mikroműanyag, mint a halivadék. Egy, a Lindeque vezette kutatás során a brit és amerikai partok mellett mérték a műanyagszennyezés mértékét, ahol a tudósok 100, 333 és 500 mikrométer sűrűségű hálóval szűrték a vizet. A 100 mikrométeres háló két és félszer több részecskét fogott meg, mint a 333-as – és ez utóbbival szűrték eddig a vizet a mikroműanyag-szennyezést mérő vizsgálatok során.

mikromuanyagok2_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA4. A magyar ivóvizek is nagymértékben szennyezettek – HAMIS

Lehetséges, hogy néhány országban, ahol a folyó- és az ivóvíz mondhatni azonos forrásból ered, ott a csapvíz is szennyezett, de Magyarország ebből a szempontból speciális és egyben szerencsés helyzetben van, ugyanis a vízellátás alapvetően nem a felszíni, hanem a mélységi vizekre támaszkodhat, mely biztos védettséget jelent. Nagyméretű hulladék azonban nálunk is bőséggel akad: a PET-palackok és a többi szemét az áradással úsznak a felszínen, és később akár szigetekké is összeállhatnak. Az áradás után a hulladék ugyanis helyben marad, sőt a talaj „szerves” részévé válik. Ez ellen küzd már évek óta a PET Kupa szemétszedéssel, sőt az egész jelenség megelőzése érdekében már szemléletformálással is próbálja elérni, hogy a Tisza és a Bodrog felső szakaszán a háztartási szemét kezelése egyes esetekben ne csak annyiban merüljön ki, hogy a szemeteszsákok elvitelét az áradó folyókra bízzák. A WESSLING Hungary Kft. is végzett egy kutatást 2019-ben: a Duna budapesti szakaszán köbméterenként ötven részecskét azonosítottak, míg a Balaton fő táplálóját, a Zalát megvizsgálva ez a szám csupán 5-10 mikroműanyag-részecske/köbméter volt.

5. Óriási, szemmel látható szemétszigetek a tengerekben – HAMIS

A műanyagok milliméteres, vagy annál is kisebb darabokban vannak jelen, tehát egyáltalán nem látványos szennyeződésként mutatkoznak a vízben. Az úgynevezett óceáni szemétszigetek valójában nem egybefüggő szigetek, hanem láthatatlan veszélyforrások: az ilyen szigetek központjában a planktonok koncentrációjának hatszorosát is eléri a műanyag. Mindez 2050-re akár oda is vezethet, hogy az óceánokban lévő műanyag mennyisége meghaladja a halak tömegét.

6. Az élőlények szervezetében felgyülemlenek a műanyagok – IGAZ

Az élőlények bizony nem minden esetben tudják kiválasztani a mikroműanyagokat, hanem azok felhalmozódnak a szervezetükben, például a halak kopoltyúját vagy bélrendszerét teljesen eltömíthetik, ami egyben a halálukat is jelenti.

A fenti állítások némelyikének cáfolatából is látható, hogy nem szabad mindent elhinnünk, amit az interneten a mikroműanyagokról olvashatunk: fontos az is, hogy milyen forrásból származik az információ.

Képek forrása: petkupa.hu, sustainability-times.com

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian