siketek_vilagnapja_pecsi_egyetemistak_magazinja

Ma van a Siketek Világnapja – az érzékszervek fontossága…

Bizonyára mindannyian gondolkodtunk már azon, hogy melyik érzékszervünk a legfontosabb. Mindegyik létfontosságú szerepet játszik, hiszen más-más szépségét mutatják meg az életnek, még ha néha máshogy is gondoljuk.

Egy kellemetlen szag ismerete nélkül mégis hogyan különböztetnénk meg a frissen vágott gyep vagy egy új könyv illatát? Ha nem tudnánk, hogy milyen a szikla tapintása, mihez hasonlítanánk a legpuhább takarókat? Örökös kérdés, hogy hogyan magyarázod el egy vak embernek, hogy milyen a kék szín, ha sosem látta az eget, az óceánt. És gondoljunk csak bele, a hangok. A zene, amit minden reggel a buszon ülve hallgatunk, vagy egy olyan személy hangja, aki közel áll hozzánk. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy egyik érzékszervünket sem szeretnénk elveszíteni.

1958. óta a Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Siketek Világnapját. Ennek célja, hogy minél több emberhez eljusson a siketek tapasztalata, és természetesen a sorstársak találkozása is fontos. Átadják ismereteiket egymásnak és olyan emberekkel beszélgethetnek, aki teljes mértékben megérti problémájukat. Magyarországon körülbelül 1 millió ember, vagyis a lakosság körülbelül 10 százaléka küzd hallásproblémával, legyen az siketség vagy nagyothallás.

Külföldön is ugyanazt a jelnyelvet használják?

A siketek és nagyothallók jelnyelven beszélnek, ami egy vizuális kódrendszer és 1960 óta önálló nyelvként kezelik. Ép ésszel azt gondolnánk, hogy a jelnyelv nemzetközi, így ugyanúgy jelelnek például Spanyolországban is, mint Magyarországon, ám ez sajnos nem így van. Habár fel lehet fedezni hasonlóságokat, minden országnak megvan a saját jelnyelve. Létezik egy mesterségesen kialakított jelnyelv, a gestuno, ahol a használók a bonyolult nyelvtant szűk szókinccsel kombinálják. A gestuno nyelvet leginkább azok a siketek használják, akik gyakran találkoznak külföldiekkel, valamint nemzetközi konferenciákon is elterjedt a használata.

Ahogy minden más nyelvnek, a jelnyelvnek is vannak szabályai. Ilyen például, hogy fontos a gesztikuláció, a testtartás. Annak érdekében például, hogy egy halló könnyebben megértse a jelnyelvet, a siketek artikulációval segítenek. Ilyenkor fontos a lassabb beszédtempó, viszont ugyanolyan számottevő, hogy az artikulációt se túlozzák el. Autista vagy Asperger-szindrómás siketek gyakran nem tudnak egyszerre jelelni és artikulálni.

Fontos, hogy a jelelést soha ne nevezzük mutogatásnak, hiszen ez is egy önálló nyelv.

Jelnyelv az oktatásban

Habár a Nemzeti Alaptantervben szerepel, hogy a siket és nagyothalló gyermekek oktatása történhet jelnyelven, a gyógypedagógusok még mindig nincsenek erre felkészülve. Magyarországon is sokáig csak hangnyelvű oktatás volt, 2017 óta azonban kétnyelvű oktatás is választható. Erre kétféle módszer alakult ki, az auditív-verbális és a kétnyelvű módszer.

M.E.Siketek Világnapja_39.hét_cikkbelső

Az auditív-verbális módszer szerint minden gyermek el tudja sajátítani a beszéd és hallás képességét, függetlenül a hallásveszteség fokától. Alapelve, miszerint a test és az agy úgy alakult ki, hogy tanuláskor mind az öt érzékszervet használjuk. Először a hangtudatosságot, majd a hangok érzékelését és azonosítását, végül pedig a megkülönböztetésüket sajátítják el a gyermekek. Az új nyelv megtanulása mellett az elvont gondolkodást is kialakítják.

A kétnyelvű módszer, vagy másnéven auditív-orális nyelv alapja, miszerint a hangnyelv és a beszéd tanítása is ugyanolyan fontos, hiszen ez segíti őket abban, hogy a jelnyelvet nem beszélő hallókkal is könnyebben tudjanak kommunikálni. Ez fejleszti az írást és olvasást is, ami elengedhetetlen a mai világban való érvényesüléshez.

Tolmácskesztyű

Vannak dolgok, amikre igazán büszkék lehetünk magyarként, ilyen eszköz például az úgynevezett tolmácskesztyű is. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében van egy olyan fiatal szakemberekből álló csoport, akik úgy gondolták, hogy a siketek és nagyothallók által használható jelenlegi eszközök nem elégítik ki teljesen a használók igényeit, így létrehoztak egy új segédeszközt, a tolmácskesztyűt. Ezáltal a siketek és nagyothallók egyszerűen tudnak beszélni halló társaikkal anélkül, hogy a hallók megtanulják a jelnyelvet. A kesztyű értelmezi a jelnyelvet, amelyet végül egy telefonos applikáció automatikusan felolvas először betűket, szavakat, majd kerek egész mondatokat alakítva. Hatalmas segítség ez egy hallássérültnek, hiszen ahogy a mindennapokban is használható, ugyanúgy a hivatalos ügyintézést is megkönnyíti, hiszen így már nem lesz állandó szükség tolmácsra.

Ne feledjük mindig értékelni, amink van, legyen szó bármelyik érzékszervünkről.

Photos by: pixabay, Andrea Piacquadio

likeheartlaughterwowsadangry
Major Eszter

Sziasztok! Major Eszter vagyok, a Pécsi Tudományegyetem másodéves közösségszervező hallgatója. Érdeklődő típus vagyok, így kevés olyan témát lehet találni, ami ne foglalkoztatna. Szabadidőmben szeretek olvasni, a szabadban lenni, koncertekre és különféle rendezvényekre járni a barátaimmal. Mivel kiskorom óta lételemem a mozgás, így a jóga sem maradhat ki a mindennapjaimból. Mindig is érdekelt a művészet, és a középiskolás éveimet is egy művészeti szakgimnáziumban töltöttem, így a továbbiakban ilyen témájú cikkekkel is találkozhattok tőlem. Emellett szeretnék még különböző rendezvényekről, kulturális és életmódbeli témákról is írni. És persze könyvajánlókkal is készülök, mert olvasni igenis menő!

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian