kommunikacio-nezes

Létezik helyes kommunikáció?

A nonverbális kommunikáció elválaszthatatlan emberi lényünktől. Az emberi közlés 30%-a történik verbális úton, a többit a testbeszéd alakítja ki.

A testbeszéd előfutárai a némafilmkorszak színészei voltak, élükön Chaplinnel, hiszen az akkori filmvásznon csak ez a kifejezőeszköz létezett. Hogy jó vagy rossz színész- e valaki, attól függött, hogy mondanivalóját mennyire tudta mozgás és gesztusok útján átadni a nézőnek. Az 1950-es évek testbeszéd kutatásának egyik fő képviselője, Albert Mehrabian, aki arra a megállapításra jutott, hogy az emberi közlemények körülbelül 7 százaléka verbális, 38 százaléka vokális, és 55 százaléka nonverbális. A nem-verbális kommunikáció tudományos kutatás a XX. században kezdődött el, de már az ókori retorika is nagy jelentőséggel tudósított róla. A nonverbális jelek csoportosítása a kommunikációs csatornák alapján történik. A következő csoportokat különböztetjük meg:

  • vokális jelek
  • tekintet, szemkontaktus
  • mimika
  • gesztusok
  • testtartás
  • térközszabályozás (proxemika)
  • emblémák
  • kronémika

kommunikacio

Rendkívül fontos, hogy beszédünkben milyen a hangnemünk, mert a hangnem nemcsak egyéni fiziológiai adottság, hanem a kommunikációs folyamatban szerepet játszó személyek közti viszony kifejező eszköze is. A vokális jelek tájékoztatnak a beszélő lelkiállapotáról, szorongásáról vagy felháborodásáról. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. Ide tartoznak azok a jelenségek, melyek a beszéd közben megnyilvánulnak: hanghordozás, beszéd dallama, a beszéd közben tartott szünet, a hangerő, a beszédritmus. A tekintet, azaz „a szem a lélek tükre” szólás fogalmazza meg azt az igazságot, hogy a szemmozgás kifejezi az érzelmeket, a szándékot. Allan Pease a következő nézésmódokat különbözteti meg. A hivatalos nézés tárgyaló partnerünk vagy üzletfelünk homlokára irányul a szem, orr, homlokcsont találkozásának pontjára. A társasági nézés során a tekintet a szemek – száj háromszög által határolt területre irányul.

A bizalmas nézés a szemvonaltól lefelé eső területre összpontosul.  A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, így a mimikának jelentős szerepe van a kommunikációban. A film és videó megjelenése elősegítette az érzelmek felismerését, pontosabb értelmezését. A mai felfogás szerint hét alapvető érzelemfajta tükröződik arcunkon: öröm, szomorúság, meglepetés, érdeklődés, félelem, harag, undor. Az érzelemnyilvánítások többnyire nem tudatosak. Ide tartozik az arcjáték, az összevont szemöldök vagy a mosoly is. A mindennapok során, ha valaki leplezni akarja érzéseit, gondolatait, rezzenéstelen úgynevezett pókerarccal néz a kommunikációban résztvevőkre. A mimika leplezésesre szolgál a különböző kultúrákban az álarc viselése. Általában a kéz, fej, karok mozgását tekintik gesztusnak, összetett mozgásukat pedig gesztikulációnak. Szerepük lehet a kommunikáció szabályozásában, jelzések folytatására, illetve elárulják a kommunikáló személyt, hogy a beszédfolyamatban mit akar közölni.

A fej gesztusai jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. Érdekes a fej igenlő jelzése, amely majdnem az egész világon egyértelmű, kivéve Dél – Olaszországot, a görög-török területeket és Bulgáriát, ahol éppen ellentétes jelentése van. A kéz gesztusai nagyon sokféle jelentést hordoznak. Együtt jelentkeznek a kar mozgásával, de a kéz „beszédét” mégis az ujjak finom mozgása teszi lehetővé. A tudatos jelek között találunk olyanokat, amelyek a verbális közlés helyett állhatnak, azzal egyenlőek. Ilyenek a siketnémák jelbeszéde, a labdajátékok jelei is. A testtartás a test álló vagy ülő helyzetével, a beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. A test mozgása a mindennapi életünk részeként a kommunikáció alatt többnyire tudattalan. Létezik társadalmilag elvárt, foglalkozáshoz vagy szerephez kötött testtartási formák (pl. katona, pap). A kommunikációs folyamatban a térköz meglehetősen fontos szerepet játszik. Edward T. Hall amerikai kutató négy távolságot különböztetett meg:

  • bizalmas (0-45cm)
  • személyes (45-120)
  • társasági (120-360)
  • nyilvános (360cm-től nagyobb)

A nonverbális kommunikációhoz sorolják az öltözködést, a hajviseletet, a testdíszítéseket, jelvényeket, amelyek információkat továbbítanak a résztvevők számára. E jelzések kulturális kontextusban nyerik el értelmüket, ezért kulturális szignáloknak, emblémáknak is nevezik őket. Az emblémák alkalmazását mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. A ruházat, a frizura sokat elárul a viselőjéről, annak hovatartozásáról, kultúrájáról, intelligenciájáról, esetleg foglalkozásáról. A kronémika, a kommunikáció időfolyamatait vizsgáló kutatási terület. A beszélgetés résztvevői mennyi időt fordítanak az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú). A kommunikáció során a csend „jelentőségteljes”, „sokértelmű”, lehet az elutasítás, de a meg nem értés jele is.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian