lengyel_abortusztorveny_pecsi_egyetemistak_magazinja-1024x576

Vállfák és fekete esernyők, avagy a lengyel abortusztörvény

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Bár nem kapott nagy visszhangot, az október 22-én bevezetett lengyel abortusztörvény tüntetés hazánkat is elérte. Budapesten szerveztek szolidáris megmozdulást a lengyel nagykövetség elé október 28-án a magyar és a Magyarországon élő lengyel nők.

Hatalmas port kavart, hogy a lengyel kormány betiltotta az 1993 óta egyébként is szigorú szabályok mentén működő abortuszt hazájában. Ez azt jelenti, hogy már a súlyos fogyatékossággal, vagy a magzat és az anya életét veszélyeztető, és erőszakból fogant gyermeket is világra kell hoznia a lengyel nőknek. Azóta ugyan enyhítették ezt a törvény módosítást a mérhetetlen felháborodás hatásásra, de a lengyel kormányfő nyilatkozata felett képtelen vagyok elsiklani. Mivel magyarázta a meghozott döntést? Azzal, hogy az életképtelen magzatot lesz idő megkeresztelni mielőtt eltemetik. A keresztény egyház régóta folyamatos nyomást gyakorolt a lengyel vezetésre az abortusz kérdésben, azonban az ellenállás visszatartotta a törvény megszavazását. Ennek ellenére jelenleg a járvány helyzetet kihasználva az alkotmánybíróság megszavazhatta az abortusztörvényt. Ezt azzal indokolta Mateusz Morawiecki, hogy az élethez való jog előrébb való, mint a szabad döntéshozás joga.

Ezt természetesen nem hagyták szó nélkül a lengyel nők és az őket támogató emberi jogi szervezetek, így 100 ezres tömeg vonult utcára az október 26-ával kezdődő tüntetések keretein belül. Ebből nem maradtak ki az egyház legfőbb intézményei, a templomok sem, így a vasárnapi misék alatt templomok elé vonulva tüntettek az abortusztörvény ellen. A tüntetéseket nem csak Varsóban, hanem kisvárosokban is megszervezték, ahol korábban nem látott embercsoportok vonultak utcára. A főváros útjait elzárták a felvonulók, ami ellen rendőri és katonai felügyeletet is bevetettek, amelyen kívül a kormány gondolkodás módjával szimpatizáló társadalmi csoportok is megjelentek és erőszakos cselekedetekkel igyekeztek visszaszorítani a tüntetőket.
Hazánkban nem rendeztek ekkora méretű és ilyen erőteljes szolidáris tüntetést, mégis a Lengyel nagykövetség előtt összegyűlt 2000 ember. Felszólaltak magyar és lengyel aktivisták, magukon hordozva az abortusz és a nők jogainak nemzetközi jelképeit. Az előbbi a derékra kötött vállfa, mely azt jelképezi, hogy milyen megoldásra kényszerülnek a nők legális művi vetélés híján. Utóbbi, a fekete esernyő, amely az 1918-as szüfrazsett mozgalom jelképének számított, amikor a szavazati jogokért kellett utcára mennie a nőknek. (forrás: telex.hu)

A hatalmas méreteket öltő ellenállás és a nemzetközi nem tetszés hatására a lengyel kormány elhalasztotta a törvény hatályba iktatását, melyet alapvetően november másodikára datáltak volna. Ennek ellenére, több lengyel korház is elutasítja az abortuszra jelentkező nők megkeresését jelenleg. A törvény módosítás előtt sem számíthattak nagyobb segítségre a nők Lengyelországban, hiszen a szigorú szabályozások miatt évente hivatalosan nagyjából 1000 abortuszt végeztek országszerte, míg ez a szám hazánkban megközelítőleg 26000. Senkit ne tévesszen meg az 1000 fős adat, a női jogi szervezetek becslése szerint 80-120 ezer nő dönt úgy évente, hogy külföldön végezteti el a terhességmegszakítást. (forrás: telex.hu)

Nem hiába illették a lengyel kormány döntését mind az aktivisták, mind az ellenzéki képviselők, olyan szavakkal, mint „embertelen” vagy „női pokol”. Mi jut eszünkbe ezekről a szavakról? A történelem azon időszakai, amikor a patriarchális keresztény egyház döntött a nők sorsáról a középkorban. Felháborító és elkeserítő, hogy ezek a kifejezések a 21. században kerülnek elő újra, ugyanabban a zsarnoki kontextusban, mint 500 évvel ezelőtt. Mind emellett egy olyan összetételű parlament szavaz meg nők életére vonatkozó törvényt, amely létszámának 75,7%-a férfi. Teljes mértékben dehumanizálja a nőket egy olyan törvény még enyhített formában is, amely bevezetésének megszavazására nem kaptak jogot. Önmagában a tény, hogy emberek nem rendelkezhetnek a saját életükkel szabadon, nyomasztó és kiábrándító, de ha erre a döntés hozásra képes volt egy ország vezetése, mire lehet még?
Nagyszerű kezdeményezésnek tartom a budapesti szolidaritás megszervezését, annak ellenére, hogy csekély hangsúlyt fektetnek hazánkban erre az eseményre. Jelen pillanatban minden támogatás és erőfeszítés előre lépést jelenthet a lengyel nők életének pozitívabbá tételére.

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian