videk_pecsi_egyetemistak_magzinja

Kicsi és szép falvak I. – Liptód

Beköszöntött az október. Nálunk a pécsi jogi karon azt jelenti, hogy hamarosan átállunk digitális oktatásra, ez szerintem sok mindenkiben kettős érzelmeket vált ki. Ismét itthonról követhetjük az órákat, szemináriumokat. Szerencsére nem leszünk annyira bezárva, mint márciustól néhány hónapig, azonban kevesebbet fogunk kimozdulni otthonról. Ehhez szeretnék egy kis segítséget adni, úgy gondolom, hogy egy-egy kirándulás távol a várostól feldobhatja, az amúgy őszbe forduló napjainkat.

Nemzetiségek falva

Bólynál, lehajtva az M6-os autópályáról, Szajk irányába fordulva, Mohács felé tartva a baloldalon egy hosszú bekötő úton jutunk el, Babarc községbe, utunkat folytatva Babarc-pusztán keresztül érkezünk meg, Liptódra. Innen tovább nem vezet út, átmenő forgalom tehát nincsen. A településen 40 km/h-ás sebességkorlátozás van érvényben. Egy városi embernek már ezekről a jellemzőkről a nyugalom gondolata fogalmazódhat meg a fejében. Az alig több, mint kétszáz főt meghaladó falu, nagyon csendes.  A lakosok túlnyomó többsége magyar származású, a nemzetiségek közül a német a legnagyobb, de megtalálható a cigány, a horvát, valamint a szlovák is. Vallásukat tekintve, a római katolikus a legnépszerűbb.

Történeti áttekintés

Szent István király 1015-ben településeket adományozott a pécsváradi apátságnak, Liptód az egyike. A falu nevét 1220. körül Likytowt alakban írták. A községnek nagyon sokáig, egészen a török hódoltságig kizárólag magyar lakosai voltak. A 17. század vége felé, a lakosság összetételében változás következett be. Ide telepedtek rác és szerb származású népcsoport, akik kihasználva a terület adottságait, hiszen egy gyönyörű völgyben helyezkedik el a falu, legeltetéssel, juhtenyésztéssel, pásztorkodással foglalkoztak. A betelepítések idején, a 18. században a Duna menti svábok ideköltöztetésével ismételten változott a lakosság összetétele. Az akkor ideköltözött német nemzetiség kialakította saját kultúráját, szokásaikat, amit a mai napig megőriztek. A 19. század a kemény munka és a megélhetés biztosításának időszaka volt. Az itt élők szőlőt vásároltak, pincét építettek, állatokat tenyésztettek. Néhány helyen még ma is láthatóak az eredeti, igazi sváb hosszútornácos, vakolatdíszes házak és a tágas gazdasági épületek. Már a 20. században tartunk, amikor kialakult a saját Községi Tanács, ami a 1960-ra, a szomszédos Babarc központtal eggyé vált. Következett a Kádár-korszak, amely a mezőgazdaság és a falvak visszaszorításának időszaka volt, a fejlődés teljesen megállt, a fiatalok elvándoroltak a településről, megszűnt a bölcsőde, óvoda, majd legvégül az iskola is. Babarc, Liptód, Szajk, Versend falvak tartoztak egy irányítás alá, közös Tanácsuk volt. Liptód további hasonló helyzetű faluhoz csatlakozva, B- listás településnek számított, új házak építését nem engedélyezték, emiatt a falu lakossága csökkent, a fiatalok elköltöztek. Ebben az időszakban, a fejlődés eredménye az aszfaltozott bekötő út, az elektromos hálózat kiépítése, a vegyes boltban és a tanácsházán elérhető telefonvonal, valamint a település belterületén lévő utcák aszfaltozása volt.

A rendszerváltás utáni időszak, napjaink

1990-től a falu saját önkormányzatot választott, ismét elindult a fejlődés útján: egy évtized alatt kiépült a vízvezeték, a telefonvezeték, a kábel TV rendszer, a járdákat felújították és játszótér épült.  Megnyílt a községi könyvtár, létrejött a Teleház, ingyenes internet szolgáltatással. Elkészült a Fiatalok Háza és az Önkormányzati Vendégház, a Községháza akadálymentesítése és díszudvara, mely összességében nagyon szép látvány. A falu Római Katolikus Temploma országos hírű.  A településen élőknek fontosak a hagyományaik, ennek érdekében ma is megrendezik az évente szokásos télűzést, a húsvéti kerepelést, a pünkösdi fesztivált, a karácsonyi betlehemezést.

Ha szeretnél kiszakadni a városi zűrzavarból, s igazi, nyugodt, tiszta levegőjű környezetben időt tölteni, sétálni, kirándulni a szabadban, a faluban, – ahol csak a helybeliek és célirányosan ideérkezők képezik az autóforgalmat – s túrázni a domboldalakon, akkor Liptód a megfelelő úticél. A faluban európai uniós szabványnak megfelelő füves, árnyékos kifogástalan állapotú játszótér is található a gyermekek számára. Az idelátogatók, a kistelepülés nevét hirdető, háromdimenziós „Liptód” kiírást is megtalálhatják, egy szép kis parkban, amit nagyvárosok által megirigyelhető módon sikerült megvalósítani.  Az ifjúságnak a „Jómadár vendégház” – a falusi turizmus keretében is foglalható szállás a településen.

likeheartlaughterwowsadangry
Rónai Blanka

Sziasztok. Rónai Blanka vagyok,a Média Iuris kreatív szerkesztője.
Szeretek új dolgokat megismerni, ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, azzal kapcsolatban mindent felderítek.
A közéleti, illetve a fiatalokat érintő események, problémák, valamint szakmai tevékenységek, szociális és közösségépítő témák amikkel szívesen foglalkozom.
Szeretnék több interjút készíteni az engem érdeklő témákban, kiváncsi vagyok mások látásmódjára.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian