Introvertált vs extrovertált személyiségek

Nem a legszerencsésebb címet adtam a cikkemnek, hiszen miért is lenne szükség arra, hogy szembeállítsuk egymással a két személyiségtípust, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyikre sem mondhatjuk, hogy jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a másik. Ugyan sokszor előfordult már, hogy azt tapasztaltam, az introvertáltakkal kapcsolatban sztereotípiák keringenek és gyakran furcsának, félénknek és nagyon zárkózottnak tartják őket. Pedig azért ez így eléggé le van egyszerűsítve.

Mivel én is érintett vagyok a témában, hiszen jómagam is az introvertáltak csoportját erősítem, cikkemben kicsit jobban fogok koncentrálni az introvertáltak személyiségének bemutatására, méghozzá saját példáimon keresztül, hogy életszerűbbé tegyem számotokra. De mielőtt belevágnék, azért mégiscsak nézzük meg, hogy összességében mit is jelent az, ha valaki introvertált vagy extrovertált.

A két személyiségtípusú ember között talán az egyik legnagyobb különbség az az, hogy miből nyerik az energiát. Az extrovertált embereket leginkább az töltik fel, ha társaságban lehetnek, és ha sok ember veszi őket körül. Nyitott személyiségek, akik könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, éppen ezért (általában) kiterjedt szociális hálóval rendelkeznek. Szívesen osztják meg másokkal a gondolataikat, többnyire magabiztosak, és szeretnek a figyelem középpontjában lenni, ezért nem okoz gondot számukra, ha több ember előtt kell szerepelniük. Vélemények szerint jobban képesek csapatban dolgozni, jó vezetővé válhatnak és készek gyors döntéseket hozni. Ha őket is a sztereotípiák alapján próbálnánk meg jellemezni, akkor azt mondhatjuk, hogy ők azok, akik nem bírnak hosszútávon megmaradni egy helyen, akik lelombozódnak, ha egy este otthon kell maradniuk kihagyva egy jó bulit vagy baráti programot, és ők azok, akik sosem fogynak ki az energiából. Az introvertáltak mondhatni ennek teljesen az ellentétei. Ők szeretnek egyedül lenni és önmagukkal, vagy azzal foglalkozni, amit igazán szeretnek (például inkább maradnak otthon egy jó könyvvel, mintsem hogy társaságba menjenek) és ebből is nyerik maguknak az energiát. Könnyebben mélyednek el a munkájukban és különböző tevékenységekben éppúgy, ahogy a gondolataikban is. Nem beszélnek meggondolatlanul vagy feleslegesen, igyekeznek jobban átgondolni, hogy mit mondjanak, nem annyira szeretnek mások előtt szerepelni és olykor még szoronganak is tőle. Inkább csendesebb, elemző típusok, nehezebben teremtenek kapcsolatot másokkal és nem könnyen vagy nem mindig osztják meg gondolataikat, ezért is tartják őket legtöbbször zárkózottnak. Röviden talán ennyit lehetne elmondani róluk, de vajon tényleg ennyivel jellemezni lehetne őket? Az extrovertáltak nevében nem tudok nyilatkozni, viszont azt nagyon is jól tudom, milyen a másik személyiséggel élni.

Introvertáltként az élet

Elsőként szeretnék eloszlatni egy tévhitet: az introvertáltak nem szeretik a társaságot és nem is szeretnek bulizni. Nos, ez így egy nagy tévedés! Igenis szeretünk társaságban lenni, csak inkább olyan emberek körében, akiket már ismerünk, vagy akik a közeli jó barátaink. Bulizni is szeretünk, maximum nem járunk el olyan gyakran és akkor sem vagyunk az a „maradjunk zárásig” típusúak, de amíg ott vagyunk, mi is tudjuk élvezni és olykor még el is engedjük magunkat. Az már persze egy másik kérdés, hogy sokszor a barátaink csak nagyon nehezen tudnak elrángatni otthonról, és ha még valamilyen oknál fogva sikerül is és még mi magunk is várjuk azt a bizonyos bulit vagy összejövetelt, amikor eljön a ”nagy nap” és minden órával egyre közelebb kerülünk a készülődés pillanatához, akkor annál inkább megy el a kedvünk a dologtól és kezdünk el gondolkodni azon, hogy vajon miféle indokkal tudnánk lemondani a programot. De beszélhetnénk még az úgynevezett „zárkózottságról”. Aki az introvertáltak közé tartozik, az bizonyára érezte már, hogy egy buliban, ahol sok számára idegen ember veszi körbe, akik ráadásul úgy tűnik, hogy már nagyon is jól ismerik egymást és remekül elbeszélgetnek együtt, kissé feszengeni kezd és tanácstalanul kezd el toporogni egy helyben azon agyalva, hogy vajon kikhez menjen oda ismerkedni és milyen témával szálljon be a beszélgetésbe. Aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy a töprengésbe belefeledkezve még mindig egyedül ácsorogsz a tömegben és mindenféle pótcselekvésekkel próbálkozol (például a telefonod nyomkodásával), hogy addig se tűnj totál idiótának, amíg megérkeznek az általad már nagyon várt ismerősök. Tudom, ez így elég viccesen hangozhat egy extrovertáltnak, aki biztos vagyok benne, hogy gond nélkül ment volna oda bárkihez, és pillanatokon belül a figyelem középpontjába került volna. Ezalatt én egy olyan helyzetben, ahol tudom, hogy nemsokára sorra kerülök és mondanom kell valamit, nos…mondjuk úgy nem éppen a kellemes izgalom fog el, pedig annyi gondolatom lenne, amit megosztanék, amit elmondanék a többieknek, és vágyom is rá, hogy elmondjam. Hiszen mást sem csinálok, csak elemzek. Ezek miatt már számtalanszor felmerült bennem a kérdés, hogy „talán valami baj van velem”? „Nekem miért nem megy annyira könnyen, mint másoknak?” Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akiknek ez ilyen egyszerű, akik mindig képesek felszabadultan és magabiztosan viselkedni akár egy teljesen ismeretlen közegben is, és akik nem félnek kiállni az emberek elé és beszélni, nem aggódva azon, hogy ők vajon mit fognak róla gondolni. Sokszor gondolok rá, hogy milyen jó lenne  nyitottabbá válni. De minden ilyen agyalásom végén rájövök arra, hogy nem baj, ha én nem vagyok olyan, és hogy valójában én pont ilyennek szeretem magamat, és próbálom megértetni magamat azokkal, akik nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel a többi introvertált társam is rendelkezik. Mi is képesek vagyunk fejlődni, és ha az extrovertáltak látnának minket a saját baráti körünkben, akkor láthatnák, hogy egyszerűen csak idő kell hozzánk, és már nem is fognak látszani ezek a különbségek köztünk.

Remélem, hogy tudtam valami újat nyújtani a cikkemmel még azoknak is, akik már eléggé jártasak a témában, akiket pedig érdekelné még bővebben a téma, azoknak ajánlom a Tanulom Magam nevű Youtube csatorna videóját, amely szintén ezt a két személyiségtípust mutatja be és eloszlat még pár tévhitet velük kapcsolatban.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0

1 thought on “Introvertált vs extrovertált személyiségek

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian