igy-legyel-te-a-legjobb-vitapartner-egyetemistak-magazinja

Így legyél te a legjobb vitapartner!

Fiatal értelmiségiként, főleg az egyetemi éveink során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor érvekkel kell alátámasztanunk egy álláspontot. Mindegy is, hogy egy tudományos vitáról vagy egy baráti beszélgetésről van szó, ha a vitánk célja az igazság felderítése, egyáltalán nem egyszerű mindvégig két lábbal a földön állva, hideg fejjel mérlegelni a témát és az összeütköző álláspontokat.

Mi is a racionális vita és miért nehéz?

Mielőtt fejest ugranánk a gyakorlati kérdésekbe, nem árt tisztázni, hogy pontosan miről beszélünk, amikor racionális vitáról van szó. Az érveléselmélet teljes irodalma a racionális vita szempontjából vizsgálja a vitakultúrát és az érvelési hibákat. A racionális vita érvek olyan ütköztetése, amikor az elsődleges cél az, hogy közel kerüljünk az igazsághoz. A veszekedés típusú vitával ellentétben nem a másik lenyomása, megalázása a cél, így a személyeskedő jellegű érvelési hibák hátráltatják a racionális vita menetét. Nem is üzleti tárgyalás vagy törvényszéki tárgyalás típusú vitáról beszélünk, amikor a cél egy win-win helyzet teremtése illetve egy harmadik fél meggyőzése. A racionális vita a maga hideg és tényalapú természetével kétségtelenül a tudósok álma, viszont egy jó adag tudatosság és önkontroll szükséges ahhoz, hogy tökélyre fejlesszük. Hogy miért? Mert aligha egyeztethető össze a támadni és védekezni akaró, erősen emocionális emberi természettel az, hogy akár a legszárazabb tudományos kérdésekben is elfojtsuk az érzelmeinket és az indulatainkat.

Kerüld a személyeskedést!

Oké, ez klisé, és ha vettél már részt facebookos vitában, tudod, hogy ez lehetetlen. Egy valódi, átgondolt racionális vitában azonban lehetséges: személyeskedés alatt nem csak azt értjük, amikor indulattól fűtötten melegebb éghajlatra küldöd a vitapartnered, vagy éppen érvként használod fel, hogy nem tetszik a frizurája. Személyeskedésnek számít az is, amikor a vitapartnered azzal gyanúsítod, hogy álláspontját csupán személyes érdekei mentén védi – ami éppenséggel lehet igaz, de egy racionális vitában csak olyat ér mondani, ami biztosan alátámasztott. Gyakori személyeskedő stratégia a „te nem vagy igazi magyar” és más, a személyt hiteltelenítő mondatok is. Készítsd fel magad rá, hogy leválaszd a vitapartnered az általa képviselt állásponttól.

igy-legyel-te-a-legjobb-vitapartner2-egyetemistak-magazinja

Szakértő? Nem szakértő?

Nagyon izgalmas és elvakítóan hatásos tud lenni egy vita során, ha tudományos tekintélyszemélyeket idézünk. Az internet szerint Einstein azt mondta, hogy az agyunk csupán 10 százalékát használjuk? Naná, akkor az úgy is van! Mit sem számít, hogy Einstein nem biológus, hanem fizikus volt, és az sem, hogy azóta a tudomány rengeteget fejlődött! Egy tizennyolcadik századi neves író szerint a nőnek a konyhában a helye, és a nap huszonnégy órájában szolgálatkész háziasszonynak kell lennie? Ennyit rólatok, feministák, ő is megmondta! Az ilyen érvek esetén – akár felvetni, akár elfogadni akarjuk őket – gondoljuk át a következőket:

  1. Az idézett személy mondott egyáltalán ilyesmit?
  2. Ő biztosan a szóban forgó terület szakértője, és nem valami másé? Nem érzelmi alapú, magánjellegű megjegyzést tett csupán, amiben ő is ugyanolyan esendő ember, mint bárki más?
  3. A maga szakterületén az idézett személy a domináns véleményformáló, vagy vannak nagy számban ellenvéleményt képviselő szakértők?

Pontosan miről is vitázunk?

Biztosan előfordult már veled, hogy valaki erősködve a szádba akart adni olyan szavakat és gondolatokat, amiket te egész biztosan nem mondtál. A szalmabáb nevű érvelési hiba pontosan ezt csinálja: megváltoztatja és félreértelmezi a másik álláspontját úgy, hogy az gyengébbnek, a sajátja pedig erősebbnek tűnjön. Nem feltétlenül szándékos számításról van itt szó, egyszerűen hajlamosak vagyunk rá, hogy a miénkkel teljesen ellenkező álláspontot racionálisan nonszensznek lássunk, és azt ennek megfelelően torzítsuk is. Olyan is van, hogy ezt a vitapartner egyáltalán nem veszi észre: az árnyékbokszolás az, amikor valaki ezt a torzított álláspontot kezdi el védeni, megfeledkezve arról, hogy mi is az ő valódi mondanivalója a vitában. Ennek kiküszöbölésére érdemes a vita több pontján tisztázni az álláspontokat és mindig világossá tenni, hogy a felek mit állítanak és mit nem állítanak.

Miért fontos ez?

Érvelni természetesen nem csak akkor kell tudni, amikor konkrét vitahelyzetbe kerülünk. Jól jöhet a szakdolgozatban és a tudományos munkában is, amikor egy csendes olvasóközönségnek érvelünk az álláspontunk mellett. A higgadt, racionális vitakultúra elsajátítása – a vitának induló veszekedéssel ellentétben – nem rombol emberi kapcsolatokat sem, és általa sokkal többet megtudhatunk a világról, közelebb kerülhetünk az igazsághoz. A tudományos életben pedig egyenesen elengedhetetlen – gondoljunk csak bele, mennyi nagyszerű felfedezés elterjedését segíthette elő az, hogy a tudósok megfelelően támasztották alá álláspontjukat. Te leszel a következő?

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian