maszk-koronavirus-idosgondozas

Nem minden hős visel maszkot

Már lassan két hónapja hátráltatja életünket a koronavírus, amely alól senki sem kivétel, mégis a jelenlegi helyzet az egészségügyben dolgozóknak a legnehezebb. A vírus veszélye őket fenyegeti a legjobban, természetesen munkaidejük és teendőik is megváltoztak, amelyhez rövid időn beül alkalmazkodniuk kellett a dolgozóknak. Sikerült egy rövid interjút készítenem az egyik, idősgondozó otthonban dolgozó ápolóval a jelenlegi helyzet munkakörére gyakorolt hatásairól.

A legalapvetőbb védekezési mód a vírus terjedése ellen, a védőfelszerelések megfelelő használata elsősorban az egészségügyben, melynek fényében nem kötelezhetők az egészségügyi dolgozók betegek ellátására felszerelés nélkül. Interjúalanyom elmondta, a napokban érkeztek meg a védőfelszerelés-szállítmányok, amelyekből hetente kapnak új darabokat, egészen eddig néhány önkéntes felajánlásból gazdálkodtak szájmaszkból és gumikesztyűből egyaránt. Elmondta, hogy ezek a felszerelések rendkívül gyorsan elfogynak, hiszen minden gondozotthoz való belépéskor le kell cserélniük. A másik fontos alapfeltétele a biztonságos idős vagy beteggondozásnak, a lázmérő fokozott használata, hiszen így deríthető ki legegyszerűbben az esetleges fertőzés. A kérdezett elmondása szerint, jelenleg az idősgondozás részlegén nem áll rendelkezésre lázmérő, csak a hajléktalanszálló és a bentlakásos betegek részére. Ez magyarázható lenne azzal, hogy az idősek, a korlátozások miatt amúgy sem tartózkodhatnak közösségben és az ápolók feladata a nem járványos időszakban is az ellátásuk, ám néhány esetben a gondozottak kórházi ellátásra szorulnak, melynek következménye, hogy érintkeznek más személyekkel. Interjúalanyom elbeszélésében is erről esik szó, miszerint az egyik idős gondozottat a kórházból való hazaszállítása után két hétig nem látogathatták az ápolók. Adott esetben előfordul, hogy a gondozott cukorbetegsége miatt inzulinellátásra szorul, mely az ápolók feladatkörébe tartozik, így a kéthetes kötelező karantén ideje alatt előfordult, hogy az idős személy szomszédja segédkezett az inzulin beadásában.


Az ápolók feladatkörének változásairól is kérdeztem alanyomat, amely nyilvánvalóan szinte teljesen átalakult. Elmondása alapján, az alap nyolcórás munkaidejükben és változatlan anyagi honorárium fejében, az idősekre vonatkozó kijárási korlátozások miatt az ápolóknak a bevásárlást és egyéb, hétköznapi teendőket is el kell végezniük az idősek ápolásán felül. Ez a munkafolyamat jóval feszítettebb tempót igényel, hiszen az időseket saját otthonaikban látják el. Annak ellenére, hogy pillanatnyilag új gondozottat nem vehetnek fel szolgáltatáskörükbe, a kijárási korlátozás miatt otthonukba szorult, de önellátó öregek élelemmel való ellátása is az ápolókra hárult. Így számukra bevásárolnak vagy ebédet hordanak, természetesen, ha nem szükséges és elkerülhető, akkor testi érintkezés nélkül teszik mindezt. Másrészt jelen helyzetben a dolgozóknak nincs lehetősége szabadságot kivenni, legfeljebb a betegszabadság lehetőségével élhetnek, amelyet a vezetőség ír elő kritikus esetben. Ezenfelül, az óvintézkedések miatt semmilyen önkéntes munkát nem vállalhatnak az ápolók, vagyis nem láthatnak el a munkakörükön és munkaidejükön kívül segítségre szoruló időseket. Pozitívumként hangzott el az interjúban, hogy a szociálismunkás-szektorban üresen álló munkahelyeket elkezdték betölteni a kialakult munkaügyi helyzet következtében.

Ez hatalmas segítség természetesen, de interjúalanyom elmondta, jó eséllyel ez csak átmeneti állapot, hiszen ahogy megnyílik a munkalehetőségek tárháza, valószínűleg más munkakörökben fognak elhelyezkedi az új munkatársak. Az idősek saját otthonában való gondozásán kívül szó esett a bentlakásos idősek otthona társalgó részéről és a hozzátartozó rendelő sorsáról is. Ezek a helyszínek természetesen nem üzemelhetnek változatlanul a járvány ideje alatt, tekintve, hogy nagyobb embercsoportok egy légtérben tartózkodása veszélyes lehet a vírus terjedése szempontjából. Ennek kivédése érdekében, a társalgót bezárták és a bentlakásos idősek otthonát teljeskörben lefertőtlenítették. Ez a lépés, a kérdezett ápoló véleménye szerint, a járványtól mentes időben is előnyt jelentene higiéniai szempontból.

Az elmondottak alapján, rá kell jönnünk, hogy a legégetőbb problémát még mindig a szükséges védőfelszerelés utánpótlása jelenti. Feltehetőleg nemcsak az idősgondozásban, hanem sokkal inkább a kórházakban és rendelőkben állt elő ez a helyzet. Másrészt, az egészségügyi dolgozók életének megváltozása is fontos tényező, hiszen ebből a katartikus állapotból nem szabad kihagynunk az embert. Ők sem gépek, hanem elhivatott személyek, akik számára a legfontosabb a biztonság megteremtése, elsősorban saját érdekükben, másrészt gyakorlatilag az egész társadalom érdekében. Fontos szem előtt tartanunk, hogy nem az a súlyos helyzet, hogy otthon kell maradni, hanem sokkal inkább az, hogy embereknek be kell menniük a legnagyobb fertőzési lehetőséget jelentő kórházakba, idősgondozási intézményekbe és kockáztatniuk kell az egészségüket akár nem megfelelő körülmények között is.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian