holdkorossag-egyetemistak-magazinja

Holdkórosság

Az alvászavarok az ébredési zavar alcsoportjába tartozó alvajárás. Az alvás bármely fázisában előfordulhat, de legtöbbször az alvás első harmadában, az első mély, álom nélküli „lassú hullámú”, non-REM szakaszban jelentkezik. A holdkórosság függ a lelki állapottól, hogy elalvás előtt mennyi alkoholt fogyasztottunk vagy akár a stressztől és a szorongástól is.

Az alvajárás (noktambulizmus) a paraszomniák, az alvás közben előforduló neurológiai problémák csoportjába sorolhatjuk. A legutóbbi tudományos kutatásban sikerült lokalizálni az alvajárásért felelős egyik gént. Az erre hajlamos egyéneknél az altatók, illetve a skizofrénia elleni szerek elősegíthetik az alvajárás megjelenését. Spontán okozhatja még erős stressz vagy túlságosan erős fáradtság is.

Az alvajárást nem kötik korhoz, ugyanis minden életszakaszban előfordulhat, azonban a gyerekeket jóval nagyobb mértékben érinti. Az alvajárónak fogalma sincs arról, hogy éppen mikor, hol és mit csinál. Legtöbbször nagyon berögzült dolgokat tesz, például eszik, iszik, felöltözik a holnapi napra, de akár veszekedhet is magával!

Ahhoz, hogy valaki alvajáró legyen, egy nagyon megszokott környezetben kell elaludnia, ugyanis az alvó ember, csak akkor fog kikelni az ágyból, ha ébersége idejében csukott szemmel is megtudná csinálni az adott dolgot. Tehát, úgy kell ismernie a házat, mint a saját tenyerét.

Egy ilyen folyamat nagyjából 10 percig tart, de olyan is előfordult már, hogy csak fél perces volt vagy, hogy valaki fél óráig sétált fel-alá a házban.

Sokan mondják, hogy ha alvajáróval kerülünk szembe, akkor ébresszük őket fel, nehogy valami kárt tegyenek magukban, azonban ez egy nagyon veszélyes tanács, mivel az ember épp álmodik, így ő nincs a tudatában annak, hogy hol van, és mit csinál. Éppen ezért, ha felébresztjük őket, annyira megijedhetnek, hogy szívinfarktust is kaphatnak.

Mindenesetre egy alvajáró elég félelmetes tud lenni, főleg akkor, ha az ember arra kell fel az éjszaka közepén, hogy a párja könyökölve, nyitott szemmel bámulja, és még beszél is hozzá. De ilyenkor szedjük össze a bátorságunkat, lágyan tegyük vissza az ágyra a fejét és nyugodt hangon közöljük vele, hogy most már újra nyugovóra térhet.

holdkorossag2-egyetemistak-magazinjaKét névtelen alvajáró meséli el a velük történteket:

  1. Alvajáró: Nem sűrűn, de szoktam álmomban járkálni. Minden alkalommal, amikor felébredtem, már az ágyamban voltam. Volt példa rá, hogy az anyukám ágya fölött álltam, amíg fel nem ébredt és vissza nem tessékelt az ágyamba. Előfordult, hogy csavarhúzót kerestem rajtuk az éjszaka közepén koromsötétben, volt, hogy a fürdőben szöszöltem, s az is megesett, hogy kulcsot tartva a kezemben menni készültem valahova, csak akkor is visszatessékeltek aludni. Volt olyan is, amikor az öcsém ágya mellé álltam éjszaka és percekig vele morogtam értelmetlen dolgokon. Reggel hihetetlen volt, amikor mesélték – semmire nem emlékeztem. Számomra nem különösebben volt ijesztő, de a családtagjaim néha nagyokat néztek.
  2. Alvajáró: Ötéves kisfiam mellett tapasztaltam meg, hogy az alvajárás igenis létező jelenség, addig valahogy nem hittem el. Nem gyakori nála, de párszor előfordult, hogy éjszaka felkelt, kisétált a nappaliba, vagy a szobájában körbe-körbe járkált, miközben láthatóan nem volt éber. Ilyenkor visszakísérem az ágyába és alszik tovább, mintha nem történt volna semmi. Bízom benne, hogy az éjszakai járkálás abbamarad nála – féltem, hogy a sötétben megbotlik valamiben vagy megüti magát.

Az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk. Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat. Alvásunk mélysége nem állandó, közben jellemző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani az agy EEG-vel történő vizsgálat közbeni működése alapján: beszélhetünk non-REM és REM alvásról.

Az alvás fázisai meghatározott sorrendben követik egymást. A non-REM alvás teszi ki az alvásidő 80%-át teszi ki, és az alábbi szakaszokra osztható: Az ébrenlét és alvás közti átmenet az első stádium, a szendergés, mely az alvás 5-10%-át jelenti. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs. A második stádium a felületes alvás, mely az alvási idő 50%-a. Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek. A harmadik fázist középmély alvásnak nevezzük, mely az alvásidő 5-10%-át teszi ki. A negyedik fázis a mély alvás, mely felnőttekben az alvási idő 15-20%-át alkotja, gyermekekben többet, időskorban sokkal kevesebbet.

A REM (rapid eye movement – gyors szemmozgás) alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg. Jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok ebben a szakaszban jelennek meg. A stádiumok alvásciklusokat hoznak létre, melyek hossza nagyjából 90 perc. Egy éjszaka folyamán 5-6 ciklus figyelhető meg.

Próbáljunk az egészségünk és boldogságunk érdekében a közeljövőben ezek alapján cselekedni, hogy el tudjuk kerülni az általunk, másoknak okozott álmatlan éjszakákat.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian