fsz-ba-egyetemistak-magazinja

Felsőoktatási szakképzésről alapképzésre jelentkezés

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Manapság sok hallgató választja az FSZ képzést az alapképzés helyett, melynek egyik okai az egyre magasodó ponthatárok lehetnek. Ebben a cikkben számukra szeretném bemutatni ennek a folyamatát és néhány lehetőséget plusz pontok szerzéséhez, amennyiben szeretnék tanulmányaikat alapképzésen folytatni. A cikk a Miskolci Egyetem rendszerét tükrözi, ez más intézményekben némileg eltérő lehet!

A felsőoktatási szakképzés (FSZ) egy négy féléves, gyakorlatorientált képzés, amelyet 6 éve már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak. Ugyanaz az eljárás szükséges a jelentkezéshez, mint a hagyományos képzésekre, tehát felvin keresztül, mindemellett van nappali, levelező tagozat, államilag támogatott és önköltséges formája is. Előnye a BA képzésekkel szemben, hogy a jogszabályi minimumponthatára alacsonyabb (míg alapképzésre 280, addig FSZ esetében ez 240). Másik pozitívuma a felsőoktatási szakképzési rendszer pontszámításának, hogy a két legjobb érettségi eredményt veszik figyelembe. A hátránya ennek a képzésnek, hogy elvégzésével nem diploma jár a hallgatóknak, hanem oklevél.

fsz-ba1-egyetemistak-magazinjaSok diák azonban szeretné megkapni a diplomát, ezért felvételizik alapképzésre, amelyet szintén felvin keresztül kell megtenni. Hasznos már ilyenkor elkezdeni a pontok gyűjtését, hiszen hiába nyertünk felvételt az FSZ képzésre, új jelentkezés esetén is meg kell felelnünk a felvételi követelményeknek. Számos módot találunk a felvételi pontok gyűjtésére. Amennyiben csak pár százalék választott el a sikeres felvételtől, jó hír lehet, hogy szakirányú továbbtanulás esetén pluszpontokat kapsz a záróvizsgán elért eredményednek megfelelően: 5-ös érdemjegy esetén 30-at, 4-es érdemjegyért 20-at, 3-asnál pedig 10-et. Egy másik opció a nyelvvizsgaszerzés: a komplex középszintű nyelvvizsga 28, míg az emelt 40 pontot ér a felvételi eljárásban.

Amennyiben ezek a megoldások nem megfelelőek, még mindig nincs veszve semmi. Mindenki tehet érettségit akkor is, ha már korábban szerzett bizonyos tárgyakból. Ismétlő érettségiről akkor beszélünk, ha a vizsgázónak már egy meglévő tantárgy eredményét szeretnénk korrigálni. Pótló vizsgának hívjuk azt, amikor önhibánkon kívül nem tudtunk megjelenni a vizsgán vagy nem tudjuk befejezni azt, amelyet ezért kijavítunk. Kiegészítő érettségit olyan tárgyból tudunk tenni, amelyből még nem rendelkezünk érettségi eredménnyel. Ezenkívül van még szintemelő vizsga is, mikor a középszinten már letett tantárgyból egy emeltszintű érettségit teljesítünk. Az ilyen eredményért továbbra is 50 pluszpont jár, azonban muszáj elérni a 45 százalékos minimumot. A pontosabb információkról az oktatási hivatal honlapján tájékozódhattok. Fontos továbbá megnézni azt is, hogy milyen tantárgyakat fogadnak el a jelentkezésedhez, előfordulhat, hogy egy ágazati tantárgyból könnyebben tudsz új érettségit tenni, mint az általános tantárgyakból.

A felvételi után is megvannak az egyik képzési formáról másikra való jelentkezés sajátosságai. Ezekkel kapcsolatosan számos kérdés merülhet fel a diákokban.

Szükséges-e új diákigazolványt csináltatni?

Amikor befejezünk egy képzést, a diákigazolványunkat általában visszakérik. Azonban amennyiben ez nem történik meg és nem változik rajta semmilyen adat (sem a személyes adatok, sem a képzés adatai, beleértve a kart és a tagozatot is), akkor nem szükséges új diákigazolványt csináltatni. Ellenben érdemes lehet rákérdezni, mielőtt elkezditek az új képzést, melyet a Hallgatói Központban tehettek meg.

Miért lesz rövidebb az alapképzés időtartama FSZ után és mennyivel?

Ugyanolyan szakterületen való továbbtanulás esetében a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így csupán egy szemeszterrel tart tovább megszerezni a diplomát azoknak, akik előbb ezt a képzési formát választják.

Mikor kell kollégiumba jelentkezni?

A kollégiumi felvétel a felsőbb éves hallgatók számára májusban, míg első éves hallgatók esetében augusztusban történik. Mivel ez egy új képzés, de korábban már járt az intézménybe a hallgató, lehetősége van mindkét időszakban jelentkezni. Mindenképp az elsőfokú eljárás idejében való jelentkezés a javasolt hiszen, ha mégsem kerül be egyetemre, időben visszamondhatja a helyét.

Újra be kell iratkozni, mint az elsőéveseknek?

Az általános felvételi eljáráshoz tartozik, hogy ugyanúgy, mint FSZ-re való jelentkezéskor be kell nyújtani a szükséges papírokat (adatlapot, fénymásolatokat) és elmenni a beiratkozásra, mely a tanévnyitó előtt van.

Honnan lehet tudni melyik tantárgyakat számítják be?

fsz-ba2-egyetemistak-magazinjaAlapvetően a dékáni hivatalban kell érdeklődni arról, mely tantárgyakat fogadják el, melyhez előzetes időpont kérése is szükséges lehet. Továbbá elengedhetetlen hozzá egy formanyomtatvány, amely a honlapról letölthető, az oklevél és a leckekönyv eredeti változata és 1-1 másolati példány, melyet ott hagytok. Amennyiben nem ugyanazon az egyetemen végeztétek korábban a tanulmányaitokat, a tantárgyak leírása is szükséges.

Honnan lehet tudni milyen tantárgyakra számíthatunk?

Ebben segítséget nyújthat a tantervi háló, továbbá figyelembe kell venni, hogy mely tantárgyak azok, amelyeket elfogadtak és teljesítették már, épül-e valamire az adott kurzus illetve, hogy az adott félévben indítják-e.

Újra kell-e csinálni a szakmai gyakorlatot?

Az FSZ-en elvégzett szakmai gyakorlat beszámítható.

Újra kell-e szakdolgozatot írni?

A szakdolgozat mélyebb ismereteket követel és terjedelmében hosszabb, mint az FSZ elvégzéséhez szükséges záródolgozat, ezért újat kell írni.

Amennyiben államilag támogatott FSZ képzésről került át valaki fizetős BA képzésre, érdemes észben tartani, hogy a szociális alapú ösztöndíjak lehetősége megszűnik, illetve a kollégiumi elhelyezés díja drágább lesz.

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian