Elvesztél nélküle

Életünk során nagyon sokszor döntünk rosszul, vagy éppen egy idő után az akkor helyesnek vélt dolgokat bánjuk meg. Ezek tesznek minket emberivé, a hibáink, melyeket kortól függetlenül folyamatosan elkövetünk. Így gyönyörű az élet, hiszen évek múltán, őszülő hajjal ezekre fogunk leginkább emlékezni, nem pedig arra, mit tettünk helyesen.

Rengetegszer hezitálunk valamivel kapcsolatban. Akár egy süti miatt, akár egy nagyobb összegű dolog megvásárlása esetén. Sokszor természetes dolog is, hiszen nem mindig jó ötlet fejestül ugrani a dolgokba.
Azonban, akkor miért hezitálunk, amikor egy fontos ember jelenlétéről kell döntenünk az életünkben? Egyszerű döntésnek kellene lennie hiszen, ha valakit szeretsz, akkor azt minden áron szeretnéd, ha a mindennapjaid részévé válna.

A kérdés miért teszed? Egyszerű a válasz. Ott áll előtted egy tökéletes nő, aki mindenét neked adná, még is nemet mondasz erre. Az erő, amit egy ilyen nő tud sugározni képes megrémíteni egy férfit, aki ezzel soha nem fog tudni mit kezdeni. Inkább hagyja futni azt a tökéletességet, ami előtte van, mint hogy két kézzel kapjon utána.

Még ha nem is vallod be magadnak, tudod, hogy jönnie kell egy jobbnak, aki más lesz, mint ő. Nem rendelkezik majd azokkal a tulajdonságokkal, amikbe töretlenül próbálsz kapaszkodni és bátran állítod, hogy hatalmas hibák. Azt gondolod, hogy ha jön az a valaki helyette, akkor minden más lesz. Elfelejtheted majd a káprázó tekintetét, az illatát, ami az első percben rabjává ejtett és azóta sem éreztél ahhoz foghatót. A képet, amely az emlékezetedbe égett arról, hogy mennyire ártatlan is reggelente. A tudat természetesen ott van benned és folyamatosan piszkál, mert tudod nem szabadna elengedned, de megfogni sem mered, mert rettegsz, hogy kimaradsz valami másból.

Ő mindenét neked adta és te ezzel tisztában voltál végig, de mégsem szeretted volna megbántani. Nap, mint nap ezzel vigasztalod magad, mert neked nem olyan nehéz, mint neki. Aztán megérkezik az a másik nő, aki nem olyan, mint Ő. Már nem olyanok a mindennapok, mint azelőtt. Talán teljesen az ellentéte, de akkor is minden apró tulajdonságát Ő hozzá hasonlítod. Egy idő után elkezded hiányolni, az ölelését, a csókját és reggelente csak tűnődsz álmos szemekkel, hogy mit is keres melletted az a személy, akit egyáltalán nem akarsz ott, melletted tudni. Hiányoznak azok a napok, amikor nem veszekedés várt, hanem az otthon melege egy szerető ember társaságában, mert vele képtelenség bármit is felnőttek módjára megbeszélni.
Elgondolkodsz, hogy vajon Ő mit csinálhat és azon kapod magad, hogy te is rendelkezel azzal a tulajdonsággal, amelyet annyira nem szerettél benne. Kombinálni kezdesz, hogy vajon kivel lehet, mit csinálhat és ekkor felüti benned a fejét a féltékenység, amelyet teljesen jogtalanul érzel.
Mert hagytad kisétálni az életedből.
Most már nem tudhatod mivel tölti a mindennapjait és arra leszel figyelmes, hogy azon imádkozol, ne vegye el senki tőled.

Eszedbe jutnak a szavai, az érintése, mert Ő bizony tudta, mikor milyen biztatásra van szükséged. Ő figyelt rád minden egyes pillanatban még akkor is, ha ezt te nem viszonoztad.
Meglehet az is, hogy egyedül van, hiszen neki is meg kell tanulnia ezután a sérülés után meggyógyulni. Talán egy ideig nem is tud majd továbblépni, titkon várja, hogy majd te leszel az, aki betölti azt az űrt, amit okoztál a lelkében. A tapasztalatai alapján azonban mélyen belül tudja, hogy ez nem fog megtörténni, mert túl makacs vagy ahhoz, hogy belásd a hibáidat és végre Őt válaszd a többi helyett.

Te pedig ekkor fogsz rájönni, mit vesztettél, Ő végre képes lesz felállni abból, amibe te belelökted, akkor fogod érezni igazán, hogy valami nincs rendben, mert már Ő fog hanyagolni téged. Nem fog keresni, nem lesz ott minden nehéz pillanatodban, úgy tesz, mintha te csak egy rossz rémálom volnál neki és talán évek múltán végre ő is túlléphet, ahogy te tetted milliószor, akár csak ha az utolsó alkalmat vesszük.
Végre teljes valójában fogod érezni a fájdalmat, ami aludni sem hagy majd, minden percben keresni szeretnéd és könyörögni is akár, csak szerezhesd vissza, de nem teszed, mert nem vagy képes arra, hogy felvállald az érzéseidet. Nem akarod, hogy sírni halljon vagy tudja, hogy elvesztél nélküle.

Bánni fogod, hogy elengedted ezt az erős nőt, aki mindent megtett volna érted. Megeshet, hogy nem is tudtad volna megtartani őt.
Mert egy erős, gyönyörű nőt, egy gyenge férfi képtelen megtartani.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0

1 thought on “Elvesztél nélküle

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian