eltuntek_kanadaban_egyetemistak_magazinja_kiemelt

Eltűntek Kanadában – A nők, akiket még keresnek

Kanada hatalmas kiterjedésű ország, népességét vizsgálva a történelem ömlesztőtégelye, hiszen az őslakos népek (ideértve az Első Nemzeteket, azaz a sarkkörtől délre élő indián közösségeket, valamint a sarkkörtől északra élő Inuitokat) mellett a brit és francia gyarmatosítók megjelenése egyaránt formálta a lakosság összetételét. Az nem titok, hogy az európaiak különösen nagy hatással bírtak a kanadai bennszülöttek megélhetési körülményeire már a 16. századtól fogva, ugyanakkor napjainkban Kanadáról a békés, kiegyensúlyozott emberek, a lélegzetelállító vidék és Ryan Reynolds ugrik be először. 

Van azonban egy felkavaró téma, amelyről nem hallunk. A bennszülött népesség aránya – Kanada teljes lakosságát tekintve – a 2016-os népszámlálási adatok szerint 4,6%-ra tehető. Ezt figyelembe véve sokkoló a tény, hogy az összes, 1980-2012 között történt, női áldozatokat követelő gyilkosság (20.313 eset) 16%-ában (1017 eset) őslakos nők és lányok halálát eredményezte. A társadalmi reprezentációhoz képest meglepően magas arányhoz a Könnyek Autópályája (Highway of Tears) megoldatlan rejtélyei jelentős mértékben hozzájárulnak.

A Könnyek Autópályájának nevezik a 16-os számú kanadai autópálya 725 kilométer hosszú szakaszát, mely Prince George és Prince Rupert városa között, Kanada nyugati részén, Brit Columbia tartományban húzódik, és amely 1970-től napjainkig számos gyilkosság és eltűnés helyszíne. A jelenleg is azonosítatlan számú, 18–83 fő közé tehető áldozatok között többségében őslakos nők találhatók.

eltuntek_kanadaban_egyetemistak_magazinja

Több feltételezés is született arra vonatkozóan, hogy ezeket a több évtizede nagyrészt megoldatlan ügyeket miért nem tudják felderíteni, és miért nem tudják a hatóságok azonosítani az elkövetőket. Ezek alapján közrejátszik a rasszizmus, a szegénység, a kábítószer használat, a széleskörű családon belüli erőszak, az ősi értékektől való elidegenedés és a kanadai őslakos iskolarendszer. A szegénység azért kiemelten fontos, mert aki nem engedheti meg magának az autóvásárlást, az autópálya mentén stoppolásra kényszerül a mobilitás hiánya miatt. További faktorként tartható számon a tény, hogy a terület ritkán lakott, mocsaras és állatvilága különösen gazdag, mely a bűncselekmények nyomainak eltüntetését nagyban megkönnyíti az elkövetők számára.

Az ügyek megoldása céljából 2005-ben létrejött az E-Pana projekt, a Kanadai Királyi Rendőrség (CRMP) munkacsoportja, mely kezdetben kifejezetten a Könnyek Autópályája mentén történt gyilkosságok és eltűnések kivizsgálására specializálódott, azonban idővel az 5., 24. és 97. számú autópálya áldozatai után is nyomozni kezdett. A Könnyek Autópályájához kapcsolódóan három sorozatgyilkos (Brian Peter Arp, Edward Dennis Isaac, Cody Legebokoff) mellett számos elkövetőt vádoltak meg és ítéltek el. Az eltűnt és a meggyilkolt személyek életkora változatos: a legfiatalabb áldozat 3, a legidősebb 89 éves volt.

2016-ban a kanadai kormány Justin Trudeau miniszterelnök vezetésével létrehozta a Nemzeti Nyomozás az Eltűnt és Meggyilkolt Őslakos Nőkért és Lányokért (National Inquiry into Missing and Murdered Indigenous Women and Girls) kezdeményezést. A kormány két év alatt 53,86 millió kanadai dollárt fordított az indítványra azzal a céllal, hogy konkrét akciókat javasoljon a kanadai őslakos nők és lányok védelme érdekében. A vizsgálat célja nemcsak a megelőzés volt, ugyanis hangsúlyozta a szisztematikus és társadalmi megkülönböztetés kérdéseinek fontosságát is.

2017-ben az erőszakos cselekedetek potenciális csökkentése érdekében Brit Columbia tartományban három új buszjárat indult a 16-os autópálya mentén, így 2018-ban a tartomány Közlekedési Minisztériuma arról számolt be, hogy mintegy 5000 ember használta az új buszjáratot a szolgálat első évében.

eltuntek_kanadaban_egyetemistak_magazinja_3

Nemcsak a kanadai kormány és a hatóságok, a különböző nem-kormányzati szervek, őslakos közösségek is kreatív módszereket alkalmaznak a figyelemfelkeltésre. A kanadai egyetemek kampuszain, a manitobai parlament és a Kanadai Emberi Jogi Múzeum területén a REDress Project művészeti kiállítás keretében az eltűnt és meggyilkolt őslakos nőkre emlékeznek, a nyilvánosság számára elérhető helyen kiakasztott vagy lefektetett piros női ruhákkal. A Kanadai Őslakos Nők Szervezete (Native Women’s Association of Canada) 2012-ben kezdte meg az Arctalan Babák Projektet (Faceless Dolls Project), mely nemcsak az eltűnt és meggyilkolt, hanem az erőszaknak kitett nőkre is felhívja a figyelmet, valamint utal arra, hogy az áldozatok elvesztik identitásukat és önállóságukat a bűncselekmények elszenvedőiként.

Elkeserítő, hogy a fejlett technológia és a kommunikációs lehetőségek ellenére még mindig jelentős a megoldatlan, őslakos nőket és lányokat érő erőszakos cselekmények száma. A popkultúrában egyre nagyobb szerepet kap a téma, mozi- és dokumentumfilmek, podcastok, folyóiratcikkek és könyvek is felhívják a figyelmet fontosságára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kanada nem olyan egyszerű, mint ahogy azt Európa szívében feltételezzük, és érdemes időt szentelni azokra a társadalmi-politikai jelenségekre, amelyek minket nem érintenek, de áttételesen hatással vannak ránk. Elgondolkodtató továbbá, hogy Edward Dennis Isaac egyik áldozata, az 1981-ben meggyilkolt Jean Mary Kovacs az Első Nemzetek közösségének tagja volt, ugyanakkor nevéből adódóan kapcsolódik Magyarországhoz. A Kanadában élő nagyszámú magyar közösség miatt talán nyitottabbak vagyunk a kérdésre, ezért különösen fontos, hogy foglalkozzunk a témával.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian