elo-remalmok

Az élő rémálmok nyomában – Alvásparalízis

Tudományos módon mindenki tisztában van az alvás különböző fázisaival, de mi magunk nem érezzük azokat, mert az egyik fázisnak van olyan része, amikor félálomban vagyunk, vagyis kibillenünk a valóság és a képzelet határából.

Ezeket sokan megtapasztalják, viszont annál kevesebben éljük meg azt, amikor a REM (Rapid Eye Movement) fázisban ébredünk fel. Ugyanis ez az alvás csúcspontja, kiteljesedése, amikor a szem ide-oda mozog, mert olyan benyomások érik az agy által, mintha éppen álmodnánk– feldolgozzuk a hatásokat, amelyek aznap értek bennünket-. Ez az álom, a szem gyors mozgása.

Képzeljük el, hogy egyszer csak ebben a fázisban nagyon hirtelen felébredünk, és nem tudjuk mozgatni egyik végtagunkat sem. Minden izmunk megmerevedik. Ilyenkor történik a testünkkel az, hogy az agyunk tudja, hogy ébren vagyunk, látunk mindent, ami körülöttünk van, de a testünk csak fekszik, és akármelyik izmunkat próbáljunk megmozgatni, nem leszünk rá képesek. Ez az alvásparalízis. Ebben az esetben az agy nem járja végig a szokásos létrát, hanem rögtön REM-szakaszba lép, vagy azonnal abból ébred fel – ilyenkor a tudat nem tudja eldönteni, hogy alszunk vagy ébren vagyunk-e, összezavarodik, és a kettő sajátos keverékében marad. Az elme felébred, de a test még nem – tudjuk, hol vagyunk, de az izmaink még bénultak és a testünk nem reagál semmire.

A legkegyetlenebb része az alvásparalízisnek, hogy ugyebár az agyunk már felébredt és tudja, hogy a valóságban vagyunk, de az álomvilágból áthozott magával dolgokat, amelyek legtöbbször nagyon ijesztőek és hátborzongatóak. Vannak emberek, akik nem egyszer tapasztalták meg, hogy egy ismeretlen személy ül az ágyuk szélén, hogy egy szörny közelít feléjük, és néha nem csak közelít, hanem a mellkasukra is telepszik. Olyan esetről is lehetett hallani, mikor az álmodó csak fekszik és az egész szoba széthullik és darabokra esik körülötte.

az-elo-remalmok-nyomaban

Ezeknek az embereknek a segítségükre senki nem tud sietni, ugyanis, ahogyan már említettem, minden izom merev, így beszélni sem tudnak. Ők azonban ezzel nincsenek tisztában. Az ő elképzelésünk –álmuk- szerint, torkuk szakadtából ordítanak erősítésért, hogy valaki mentse meg őket az életveszélyes helyzetektől. Ezek a szörnyű dolgok olyan reálisnak tűnnek, hogy néhány ember hiába tudja, hogy a valóságban van, egyszerűen nem tud elvonatkoztatni attól, hogy ott van előtte egy sokkoló látvány.

Na és meddig tart ez a folyamat? A tudósok úgy bizonyítják, hogy olyan 5-10 percig tart, amíg csak fekszünk, és nem tudunk mit csinálni. Ilyenkor a pánikolás a legrosszabb, amit persze ki ne tenne egy ilyen frusztráló helyzetben. Azonban, hogy kinek mennyi időbe telik visszajutni a teljes valóságba, az egyénfüggő.

Az emberek 7-8% élt meg effajta rémségeket. Ez egy viszonylag ritka dolognak számít, de arra is van példa, hogy valaki heti rendszerességgel megtapasztalja.

Ami tovább rontja a körülményeket, az nem más, mint az álmodó egészségügyi állapota. Ugyanis, ha olyan betegségekkel rendelkezik az egyén, mint például asztma, vagy epilepszia, akkor sajnos az alvásbénulás kihozhatja ezeket, akkor pedig az álmodó, aki békésen ment el előző este egy pihentető alvásra, életveszélyes állapotba is kerülhet. Márpedig utolsó élménynek az alvásparalízis közel sem a prominens.

Az alvásparalízis, mint biológiai jelenség, általában három ok miatt történhet meg. Az első az alkohol és a tudatmódosító szerek hatása. A második a rossz alvás, és ennek a következménye a rossz bioritmus. A harmadik a szorongás, mellette pedig, minden bajnak az alapja, a depresszió. Voltaképpen, egy nagyon feldúlt lelkiállapotban lévő embereknél tud ez előjönni, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy ha ezek valamelyikében szenvedünk, akkor alvásbénulás lesz ennek a következménye.

Egyes jelenségek szerint a következők növelik az alvási bénulás valószínűségét és gyakoriságát: fejjel felfelé, vagy háton alvás, erős stressz, hirtelen életmódbeli változások, gyakori rémálmok, és a már fentebb említett alkoholfogyasztás és alváshiány együttese. Az alvásbénulás kezelése a következőképpen zajlik le. Azzal kezdődik, hogy az alanyt kioktatják az alvási fázisokról és a REM lejzajlásáról. Abban az esetben, ha a tünetek hosszabban fennállnak, akkor a narkolepszia is gyanúba hozható. Esetenként tudatos álmodással kezelik, de van, amikor pont ez váltja ki.

Az alvásparalízis egészen a régmúltig vezethető vissza, amit festményekkel hagytak fent az utókornak. Az akkori uralkodókat sem kerülte el ez a vérfagyasztó jelenség, és mindenképpen meg kellett örökíteni.

Számtalan ilyesfajta történet létezik, de nem szeretnélek titeket tovább ijesztgetni. Mindenkinek jó estét, és szép álmokat kívánok!

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian