elnokvalasztas-boliviaban_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA.jpg

Elnökválasztás Bolíviában

  1. október 18-án, vasárnap elnökválasztást tartottak a dél-amerikai Bolíviában. Ennek különlegessége abban rejlik, hogy a tavalyi, kaotikus – Evo Morales elnök lemondásához és száműzetésbe vonulásához vezető – választások folytatásaként kifejezetten fontosnak bizonyult, mind politikai, mind társadalmi szempontból.

Mit tudunk Bolíviáról?

Latin-amerikai ország, mely napjainkban nem rendelkezik tengeri kijárattal – ugyanakkor évente ünneplik a tenger napját, – mivel Salétromháború következtében azt elvesztette. A földgáz meghatározó exportcikke, fő partnerei Brazília és Argentína, ugyanakkor belső energiapiaca nem számít jelentősnek. Bolívia a legritkábban lakott dél-amerikai állam, népessége fiatalodó (az átlagéletkor 26 év), magas a kivándorlás mértéke, melynek egyik oka a mértékében folyamatosan csökkenő, ugyanakkor még mindig problémát okozó mélyszegénység. Éles ellentét fedezhető fel az ország hegyvidéki része (La Paz, El Alto) és a síkság (Santa Cruz, Cochabamba) között. A 19. században a gyarmatosítást követő függetlenedés eredményeként az ásványkincsekben gazdag hegyvidéki, inkák (majd őslakos közösségek) által lakott nyugati országrész számított a bolíviai gazdaság motorjának, valamint politikai központnak. A 20. század változásait, katonai juntát és ciklikusan bekövetkező gazdasági válságokat követően földgázmezőket fedeztek fel a síkságon, így ez az ország keleti területének gazdasági fellendüléséhez vezetett, mely határozott előnyhöz juttatta a régiót.

Ki Evo Morales?

Evo Morales, az őslakos származású politikus a MAS (Movimiento al Socialismo–Instrumento Político por la Soberanía de los Pueblos) baloldali, szocialista alapokon nyugvó párt elnökjelöltjeként indult a 2005-ös választásokon, azt megnyerte a hegyvidék támogatásával, és első körben 2009-ig irányította az országot. Különös népszerűségnek örvendett, melyet alátámasztanak a statisztikák: 53,72%-kal választották meg, amelyre az 1980-as évek kezdetétől nem volt példa. Célja alapvetően az volt, hogy javítsa a hegyvidék lakóinak életminőségét, ám ezt úgy gondolta megvalósítani, hogy a keleti, fejlettebb részről csoportosít át anyagi erőforrásokat. Gazdasági reformokat szorgalmazott, ennek keretében államosította a földgáz-szektort – ez a cselekedet azonban ahhoz vezetett, hogy a síkság támogatását egyre kevésbé élvezhette. Elnökségének első ciklusát követően, 2009-ben új alkotmánya lett Bolíviának, mely lehetővé tette az újraválasztást. Népszerűsége ekkor igen magas volt, 64,22%-ot ért el a szavazók körében. A 2014-es választásokon is ehhez hasonló arányban dőlt el az elnök kilétének kérdése, ezesetben 63,36%-kal nyerte meg a választásokat. Fontos azonban megjegyezni a bennszülöttekkel kapcsolatban annyit, hogy az számít őslakosnak, aki annak vallja magát (anyagi-politikai háttér alapján). A 2001-es népszámlálás során a lakosság 62%-a, a 2012-es során azonban más csak 40,58%-a vallotta magát bennszülöttnek – a változást sokan összekapcsolják magával, Morales személyével. Az elnök, stabilnak érezve pozícióját, és abból nem akarván távozni 2016-ban alkotmánymódosítást célzó népszavazást tartott – az eredmények ezúttal azonban nem feleltek meg az elvárásainak: a szavazók 51,29%-a nem akarta, hogy újra módosítsák az alkotmányt (amely ezúttal ismét lehetővé tette volna megválasztását). Morales hosszú elnöksége során elérte, hogy a szegénységi küszöb alatt és a mélyszegénységben élők aránya drasztikusan csökkenjen. 2000-ben az előbbi érték 66,38%, 2007-ben 60,17%, 2014-ben 39,26% volt. A mélyszegénységben élők aránya 2000-ben 45,16%-ról 2007-re 37,70%-ra, majd 2014-re 17,26%-ra esett vissza. A demográfiai mutatók alapján a várható élettartam a 21.század elején hirtelen nőni kezdett: 2001-ben 64, 2017-ben 71, 2020-ban 72 évre saccolható.

elnokvalasztas-boliviaban1_EGYETEMISTAK_MAGAZINJA.jpgA 2019-es választások

A népszavazáson a bolíviaiak többsége kinyilvánította véleményét, amely alapvetően elvetette a politikai paletta beszűkülésének lehetőségét. A bolíviai választási rendszer lehetővé teszi az úgynevezett második körös szavazást, amennyiben az első alkalommal nem egyértelmű a győztes – A tárgyalt esetben az egyértelmű nyertes megállapításához szükséges különbség 10%. A 2019-es októberi választásokon Evo Morales esélyes kihívója Carlos Mesa, a Comunidad Ciudadana, avagy Civil Közösség koalíciójának jelöltje volt. A szavazás napján azonban bizonyos fennakadás történt – leállt a gyorsszámlálás, amikor a Morales-Mesa szavati arány 46-37%-ban találtatott, majd ezt követően ismét megszámolták a szavazatokat, a hivatalos végeredmény pedig 47-36%-ban Morales javára dőlt el. A választások hitelességének kérdését az Amerikai Államok Szervezete is vitatta, az Európai Unióval együtt második kör megtartását ajánlották – erre azonban nem került sor, mivel megvolt a 10% különbség. A választások következtében hamarosan erőszakba csapó tüntetések zajlottak Bolívia városaiban. Október 27-én Morales kijelentette, hogy kormánya ellen puccsot hajtanak végre, majd Mexikóba távozott – az országba azóta sem tért vissza. Az ellenzék közleményében tájékoztatta a lakosságot arról, hogy a MAS választási csalást hajtott végre, mivel több szavazatot kapott, mint a regisztrált szavazók száma.

A 2020-as választások

Az elnök mellett alelnököt és a kongresszus 166 tagját is a szavazásra jogosultak köre választja Bolíviában. A koronavírus-járvány miatt sokáig húzódó, társadalmi feszültséget szülő választásokat végül 2020. október 18-án tartották meg, amelyet az előzetes eredmények alapján a MAS párt és jelöltje, a Morales helyébe lépő Luis Acre nyerte – bár hivatalos megerősítésre eddig nem került sor, a közösségi médiafelületekre került üzenetekből levonható a következtetés. Mivel pártja újra biztosította pozícióját a politikai térben, Morales újra visszatérhet Bolíviába, arról azonban, hogy milyen szerepet tölt majd be az állam életében, eltérő feltételezések léteznek. A MAS El Alto-i vezetője, David Apaza úgy fogalmazott: „Evo Morales elvtárs a saját idejében létfontosságú elem, a legjelentősebb főszereplő volt… [Azonban] most úgy gondoljuk, hogy elvtársunknak pihennie kell, míg Luis Arce testvér veszi át a vezetést”.

További források:

Bács Zoltán György, Szente-Varga Mónika (2019): Dél-Amerika a 21. században – társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusok. Dialóg Campus, Budapest, 2019.

Bolivia. Presidential Election, 2005. Electoral Geography. Elérhető: www.electoralgeography.com (2020. 10. 19.)

Malamud, Carlos (2013): Bolivia no es país para mestizos. Asociación Internacional para la Gobernanza, la Ciudadanía y la Empresa Eléhető: www.aigob.org/bolivia-no-es-pais-para-mestizos/ (2020. 10. 19.)

EnglishGermanHungarian