egeszseges-dontesek

Miért olyan nehéz egészséges döntéseket hozni?

2007 áprilisában New Jersey kormányzója, Jon Corzine egy rettenetes autóbalesetet szenvedett. Sok csonttörésben és egyéb sérülésekben volt része, és azonnali műtétre szorult, még lélegezni is alig bírt. Az, hogy túlélte egy csoda, és az is hihetetlen, hogy vezetésnél nem volt bekötve, és sosem használt övet. Az alkalmazottjai könyörögtek neki, hogy használjon biztonsági övet, azonban ő nem hallgatott rájuk.

Akármit is gondolhatunk a férfi politikájáról, mind sejthetjük, hogy nem volt esztelen, mégis minden ember tudja, hogy a biztonsági öv életeket menthet.

Ez a történet tükrözi az alapvető egészséges döntéseink hiányát. Szinte minden, amit elmondunk az orvosoknak vagy a pácienseknek azon az ötleten alapszik, hogy ésszerűen viselkedünk. Amennyiben valamilyen információt kapunk, feldolgozzuk azt, aminek viselkedésünk lesz az eredménye.

Vajon Jon Corzine  tényleg ne tudta volna, hogy a biztonsági öv megmentheti őt a haláltól? Az illetőnek nem tudáshiánya, hanem viselkedéshiánya volt. Valakinek a gondolkodását információk segítségével nagyon nehéz megváltoztatni, de a viselkedésformáját… is.

Az egyetlen módja, hogy lényeges változást hozzunk létre az egészségünk érdekében, hogy jelentős fejlesztéseket hajtunk végre az egészséges viselkedésünkben.

Mindenkinek van egy heppje. Például egy diétázónak az evés. Az illető tudja, hogy nem lenne szabad minden este megennie a kedvenc csokis süteményét, mert az negatív hatást fog eredményezni. De a csokis süti olyan jól és ízletesen néz ki, ráadásul ott van tőle egy karnyújtásnyira, ezért a diéta még várhat holnapig. Ilyenkor jusson az eszünkbe, hogy a kemény munka a jövőben kifizetődik, de a lustaság most azonnal.

Ezenkívül ott vannak még a játékfüggők. Vehetünk kaparós sorsjegyeket, mert vicces, mert van esélyünk arra, hogy milliomosok legyünk, azonban ez egy borzasztó módja annak, hogy a későbbiekre spóroljunk. De mi van akkor, ha nyerünk?

egeszseges-dontesek2

Mi emberek túl sok figyelmet fordítunk a megbánásra. Mind utáljuk az érzést, hogy lemaradunk valamiről vagy kimaradunk valamiből. Példaként, egy amerikai kórház betegeit igen érdekes úton vették rá az orvosok, hogy szedjék be a gyógyszereiket. Pici elektronikai gyógyszeres dobozt adtak nekik, amivel megfigyelték, hogy beszedték-e az aznapi pirulákat vagy sem. Jutalomként sorsjegyeket és egyéb nyereményeket kaphattak, de csak abban az esetben, ha előző nap bevették a gyógyszert. Azonban, ha ez elmaradt volna, olyasmi üzenetet kaptak, hogy: „Nyerhettél volna 50.000 ft-ot, de mivel nem vetted be a pirulákat, nem fogod megkapni.” És ez az az érzés, amit az emberek utálnak. Lemaradni valamiről. Megbánták, hogy nem cselekedtek helyesen és a továbbiakban el szeretnék kerülni ezt az érzést, ami miatt a legközelebb be fogják szedni a gyógyszerüket.

Nyilvánvaló, hogy az embereket érdeklik, hogy mit gondol róluk a társadalom és ez egy pszichológiai teszt alapján is értékelésre került. Egy amerikai kórház intenzív osztályán, a betegek kézmosásaránya nagyon sekély volt, ami növelte a fertőzések számát. Ennek megakadályozása érdekében az ottani orvosok és tudósok a mosdókagyló felé – ahol két kis rés volt a falon – ragasztottak egy nem létező személynek csak a szemét. Innentől kezdve, pedig a kézmosások aránya a kétszeresére növekedett. Ez bizonyítja, hogy menyire törődünk mások véleményével, hogy mit gondolnak rólunk.

Néhány egészséges döntés, ami kifogástalanná teheti a mindennapjainkat:

  • rendszeres testmozgás (minimum napi 30 perc)
  • változatos étrend (zöldség, gyümölcs, tejtermék)
  • szellemi kikapcsolódás (zene, film)
  • közeli barátok felkeresése
  • lelki béke
  • vitaminok és ásványi anyagok

Ahhoz, hogy boldogok és egészségesek legyünk csak meg kell fogadni az egyik legismertebb közmondást: „Jobb adni, mint kapni”.  Egy tanulmány bebizonyította, hogy hetente legalább egy alkalommal végzett önkéntes munka ugyanannyira fokozza a jóllét érzését, mint amennyire az 5-21 milliós fizetésemelés. A Harvard Egyetem Gazdálkodási Kara által végzett kutatásban kimutatták, hogy a jótékony célú adakozás ahhoz hasonló hatással van a jóllétre, mint a háztartási jövedelem megduplázódása. Ez a tétel pedig egyaránt igaz a szegény és a gazdag országokra is. Ugyanennek a tanulmánynak a nyomán az is bebizonyosodott, hogy azok a diákok, akik egy kis összeget költöttek másokra, boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik ezt az összeget magukra fordították.

Saját egészségünk és boldogságunk érdekében próbáljunk a közeljövőben ezek alapján cselekedni.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian