scientificus-mohay-agoston-eu-hungary

Scientificus – Dr. Mohay Ágoston: Fontosnak tartom a tudományos kutatásban az együttműködést!

Dr. Mohay Ágoston, a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék vezetője megkeresésünkre egy angol nyelvű, társszerzős cikkét (Decision 22/2016. (XII. 5.) AB on the Interpretation of Article E) (2) of the Fundamental Law) emelte ki tudományos munkásságából, amely a magyar Alkotmánybíróság (AB) 22/2016. (XII. 5.) sz. határozatát vizsgálja, és az American Journal of International Law 2017/2. számában jelent meg. Maga az alkotmánybírósági határozat az Alaptörvény E. cikke (2) bekezdésének értelmezésével volt kapcsolatos. A Tanár Úrnak számos tudományos publikációja jelent meg az évek során és az Óriás Nándor Szakkollégium elnöki posztját is betölti.

Összefoglalva miről szól ez az alaptörvényi bekezdés? Milyen jelentősége van ennek Magyarország szemszögéből?

dr-mohay-agostonDr. Mohay Ágoston: Az Alaptörvény E) cikke az ún. Európa-klauzula, amely Magyarországnak az Európai Unió tagállamaként történő működését szabályozza. A kérdéses AB-határozat pedig az E) cikk (2) bekezdésével kapcsolatos, ami az Európai Unió által történő hatáskörgyakorlás alapjairól és korlátairól szól a magyar alkotmányos rendszer szemszögéből. E passzus szerint „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.” A magyar állam azzal, hogy az Európai Unió tagjává vált, egyes olyan hatásköreit, amelyek egyébként Magyarországot illetnék meg, már nem önállóan gyakorolja, hanem szupranacionális szintre – az Unióra – ruházta át, ahol e hatáskörök gyakorlása már az uniós intézmények joga, az uniós közjog szabályainak megfelelően. Az idézett rendelkezés jelentősége kettős: egyfelől egy felhatalmazó jellegű klauzuláról beszélünk, amely az Unió általi közhatalom-gyakorlás alkotmányos jogalapja, de a passzus másfelől rögzíti e közös hatáskörgyakorlás belső alkotmányos korlátait is.

Leegyszerűsítve a problémát, a tanulmányban vizsgált határozatban az Alkotmánybíróságnak abban a kontextusban kellett értelmeznie a fenti rendelkezést, hogy az Európai Unió ideiglenes jellegű, kötelező jogi aktusa (amely bizonyos menedékkérők áthelyezésére vonatkozott, és amelyet több más intézkedéssel együtt a 2015-ben kezdődött migrációs és menekültügyi válság kezelése érdekében hozott az Unió) sérti-e az Alaptörvény alapvető bizonyos rendelkezéseit, és ezt vizsgálhatja-e az Alaptörvény mércéjén mérve az Alkotmánybíróság? Az utóbbi kérdést azért kell felvetni, mert az uniós jog az Európai Unió Bíróságának következetes joggyakorlata szerint egy autonóm, a tagállami jogtól és a nemzetközi jogtól egyaránt elkülönülő jogrendet képez, amely alkalmazási elsőbbséget élvez abban az esetben, ha összeütközésbe kerül a tagállami joggal; az is releváns továbbá, hogy uniós jogi aktusok jogszerűségét az uniós közjog szabályai szerint csak az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja. Ugyanakkor az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamai nemzeti alkotmányos identitását – e fogalom értelmezése (azaz, hogy pontosan mi is tartozik az identitáshoz, illetve, hogy a „tiszteletben tartásnak” mik a gyakorlati következményei) azonban szintén nem egyértelmű. A cikkben ezt a problémakört, és az AB által adott válaszokat vizsgáltuk és értékeltük.

Miért angol nyelven íródott a tanulmány?

Dr. Mohay Ágoston: Ennek alapvetően az volt az oka, hogy szerzőtársammal (Tóth Norbert, NKE) a nemzetközi szakmai közönség számára szerettük volna ismertetni és elemezni az említett határozatot. Az utóbbi időszakban egyre több uniós tagállam alkotmánybírósága foglalkozik az alkotmányos identitással és az uniós jog és a tagállami alkotmányok viszonyrendszerével, ezért feltételeztük, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat a magyar AB első, az alkotmányos identitással (is) foglalkozó határozata.  

Miért ezt a cikket emelte ki a Tanár Úr az összes publikációja közül?

Dr. Mohay Ágoston: Nehéz volt dönteni, de végül három okból esett a választásom erre az írásra. Az egyik, hogy a téma ma is rendkívül aktuális és kutatásra érdemes – elég e körben csak a német alkotmánybíróság 2020. május 5-én hozott, az Európai Központi Bank (EKB) speciális kötvényvásárlási programjával összefüggő határozatára utalni, amely ultra vires jellegűnek minősítette az EKB egyes aktusait, sőt, az Európai Unió Bírósága által az ugyanezen ügyben előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott ítéletet is – noha az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletek az uniós jog értelmében kötelezik a tagállami bíróságokat.  

A másik ok, hogy fontosnak tartom a tudományos kutatásban az együttműködést, az érdemi kooperációt, és szerettem volna erre is felhívni a Media Iuris olvasóinak figyelmét: az együttes cikkíráshoz szükséges közös gondolkodás során a szerzőtársak olyan szempontokat vethetnek fel, vagy olyan összefüggésekre világíthatnak rá, amelyek esetleg önálló munka esetén nem vagy nem így jutottak volna a szerzők eszébe. Tóth Norbert kollégával ez nem az első közös cikkünk, és terveink szerint nem is az utolsó.

A harmadik ok pedig, amiért ezt az írást választottam, a folyóirat, ahol az cikk megjelent. A tudomány világában jelentősége van annak is, hogy egy adott tanulmány hol jelenik meg, vezető nemzetközi folyóiratokban publikálni pedig nem éppen egyszerű és gyakran hosszadalmas folyamat. Az American Journal of International Law pedig egy igen magasan jegyzett nemzetközi jogi folyóirat, amely 1907 óta jelenik meg folyamatosan. Nem tagadjuk, hogy szerzőtársammal örömmel és büszkeséggel vettük tudomásul, hogy a folyóirat közlésre érdemesnek találta az írásunkat, ráadásul a közlés átfutási ideje sem volt hosszú.

Kiknek ajánlaná kutatási témának ezt a területet? Illetve, ha valaki uniós jogból menne OTDK-zni, akkor ajánlaná neki e témakört? Ha igen, akkor miért?

Dr. Mohay Ágoston: Azoknak ajánlanám ezt a témakört, akiket érdekelnek a nemzetközi és szupranacionális közjogi problémák, és különösen a különböző szintű jogrendek viszonya és interakciója. A meghatározó szakirodalom nagy része angol nyelven érhető el, ezért megfelelő szaknyelvi kompetenciára is szüksége van annak, aki e kérdésekkel behatóan szeretne foglalkozni. (Persze magyarul is számos tanulmány született már az alkotmányos identitásról – a karról pl. Drinóczi Tímea vagy Kis Kelemen Bence tollából.)

Jó szívvel ajánlanám ezt a problémakört OTDK-témának, egyrészt, mert a téma rendkívül aktuális, másrészt meglehetősen mély és kellően komplex jogi kérdéseket vet fel, amelyek kutatásra érdemesek, harmadrészt azért is, mert a kutató több irányba is elviheti érdeklődésének megfelelően a vizsgálódást: fókuszálhat az alkotmányos identitásra, az EU-jog és a tagállami alkotmányok viszonyának dogmatikai problémáira, vagy éppen a luxemburgi bíróság és a tagállami alkotmánybíróságok viszonyára és a közöttük zajló „bíróságok közötti párbeszéd”, azaz az ún. judicial dialouge kérdésére. Ha minden jól megy, a tanszéki TDK-műhelyünkben születik is idén e kérdéskört vizsgáló TDK-dolgozat.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian