Az érzelmi stressz, amit nem szabad a szőnyeg alá söpörni!

A testünk elsődlegesen két hormon (adrenalin és noradrenalin) termelésével reagál a stresszhelyzetekre. Ilyenkor megemelkedik a pulzusszám és felgyorsulnak a bennünk lejátszódó reakciók, mégpedig azért, hogy kellőképpen tudjunk reagálni az adott stresszhelyzetekre. Ez a folyamat fizikai stressz esetében fölöttébb hasznos, hiszen ha valami baj történik, akkor a szervezet sokkal hosszantartóbb és nagyobb erőkifejtéssel bír a túlélés érdekében, pl. egy menekülési helyzetben.

Azonban, mi történik velünk érzelmi stressz hatására? Sajnos, vagy nem sajnos az élet minden területén érhet bennünket érzelmi stressz, ami dominánsan hathat a jelenlegi és jövőbeli élethelyzetünkre egyaránt. Egy negatív légköri munka, egy rossz párkapcsolat vagy akár egy sikertelen vizsga is ide sorolható.

A lélektani stressz legfőképpen a saját hiedelmeink és környezetünk részéről, a minket érintő lelki-érzelmi megpróbáltatások okozzák, de eredhet egyszerűen fizikai stresszből is.

Érzelmi stressz esetén a jelenlegi stressz csak másodlagos (szekunder), amelynek oka az olyan élethelyzet, amivel az ember éppen megküzdeni próbál. Ennek pedig a valódi forrása a múltbeli stressz, ami elsődleges (primer), amely eredhet aktuális életünkből vagy a generációs múltunkból, ami nem más, mint a pszichogenetikus stresszeink. A trauma jelenbeli okai közé tartoznak életünk fontos változásai – függetlenül attól, hogy a változás kedvező vagy kedvezőtlen-. Amennyiben túl sok változás történik egyszerre egy időben az ember életében, megnő az esélye annak, hogy az alkalmazkodás stressze túlnő az egyénen, ami depresszióhoz vagy egyéb stresszbetegséghez vezet.

Érzelmi stresszhelyzetekben is ugyanazok a fizikai tünetek mennek végbe a testben, mint egy rövid távú, túlélésért küzdött folyamatban, ugyanis testünk nem képes különbséget tenni közöttük.

Ez viszont nem minden helyzetben jelent jót. Amennyiben az érzelmi stressz napi szinten állandósul, úgy a test minden nap készenlétben van. Küzd a reakciókkal, vagyis gyakorlatilag a napi szintű túlélésért harcol, hiszen az érzelmi problémát életveszélyes szituációnak minősíti. Ennek az egyik hosszútávú végkimenetele a kimerült a mellékvese – mely a kortizol termeléséért felelős -, amelynek csökkenése a folyamatos fáradtsághoz, feszültséghez, alvásproblémákhoz, megoldatlan konfliktusokhoz, illetve további hormonális problémákhoz vezethet. Ilyenkor megváltozik az ember közérzete, nehezebben tud felkelni reggelente, kedvetlen lesz és sok esetben az életminősége is romlandó tendenciát fog eredményezni.

További négy tünet, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk:

  1. Alacsony energiaszint: az imént említett kortizol nevű hormon, stressz hatására kezd termelődni, ami felgyorsítja a légzést és a szívverést, ezáltal pedig fárasztja a testet. Az eredmény pedig nem lesz más, mint a krónikus fáradtság és a veszélyesen alacsony energiaszint. Ezenkívül az alvásunkat is negatívan befolyásolhatja, így egy ördögi kör alakul ki, hiszen hiába vagyunk végtelenül fáradtak, nem tudjuk rendesen kialudni magunkat.
  2. Fogcsikorgatás: megnövekedett érzelmi stressz hatására álmunkban csikorgathatjuk a fogainkat, mert testünk így reagál a nagyobb feszültségre. Ez pedig olyan problémákhoz vezethet, mint az állkapocsfájdalom, fejfájás és fogkárosodás.
  3. Gyenge immunrendszer: amikor a kortizol bekerül a vérkeringésünkbe, az az immunrendszerünk megfelelő működését is akadályozza, ezáltal pedig sokkal fogékonyabbak leszünk még a gyengébb vírusokra is, és ha egyszer lebetegszünk, nagyon nehéz és lassú lesz a gyógyulási folyamatunk.
  4. Megváltozott étkezési szokások: szintén a kortizolnak tudható be, hogy stressz hatására vagy igencsak megnövekszik, vagy éppen súlyosan csökken az étvágyunk. Egyesek jobban kívánják az édességet is, egy kis tudatalatti boldogsághormon végett, míg mások az étel gondolatától is rosszul lesznek.

Annak érdekében, hogy elkerüljük, vagy kijöjjünk egy tartós érzelmi stresszből, csupán csak pár dolgot kell tennünk.

Az első és legfontosabb, hogy komolyan kell venni a problémát. Amíg nem valljuk be, hogy tartós érzelmi stresszben éljük a mindennapokat, addig a megoldástól is egyre távolabbra csúszunk. Ahhoz, hogy ez a megrázkódtatás csökkenni tudjon, nem elegendő csupán a tüneteket kezelni, hanem a valódi okokat, tehát magát a stresszt kiváltó problémát is meg kell szüntetni. Ezeket pedig kineziológiai úton is alaposan meg kell vizsgálni, és mindenképp oldani kell magát az érzelmi stresszt. Ezenkívül az életmódváltás is pozitív hatással lehet ránk. Ahhoz, hogy a hormonrendszer újra megfelelően tudjon működni, elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Legalább heti 2-3 nap, 30-60 perces mozgás kellhet ahhoz, hogy a szervezet egészséges hormonháztartása visszaálljon. Célszerű megemelni a vízfogyasztást, elhagyni vagy minimalizálni a tejtermékeket. Végső esetben szükséges lehet egy laborvizsgálat, melyet mindenképp a panaszokkal összhangban kell vizsgálni, hiszen a kortizolszint a napszakokkal szinkronban változik, így nem mindig mutat teljesen pontos eredményt a vizsgálat.

Ne felejtsük ép testben ép lélek, és fordítva!

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian