alomfejtes-mediaiuris

Álomfejtés

Az álom szót akár kétféleképpen is értelmezhetjük, ez függ az egyén gondolkodásától, hogy neki mit is jelent ez a szó prioritás szempontjából. Mondhatunk egy kitűzött célt is álomnak, amelyet a közel vagy éppen távol jövőben szeretnénk elérni. Ez esetben azonban most arról az álomról lenne szó, amely közben hangok, képek és gondolatok összessége fut át alvás közben az agyunkon.

Az álmodó ritkán tudja befolyásolni az álom cselekményét. Legtöbbször az adott személy nincs tudatában annak, hogy éppen álmodik, akármennyire valószerűtlen legyen is az álma. Ennek oka az lehet, hogy a prefrontális kortex (amely a logikáért és tervezésért felelős agyterület) csökkent aktivitást mutat alvás közben.

Az alvásnak egy bizonyos hármas funkciót tulajdonítanak a tudósok. Az első a nyugalmi funkció, amikor a testünk az elhasznált energiát pótolja. A második az agy aktivizálásáról szól és arra ösztönzi magát, hogy 90 percenként teljes kapacitással dolgozzon, ugyanis ilyenkor nem kell reagálnia a külső ingerekre. A harmadik pedig az információk szelektálása, a lényeges és lényegtelen elkülönítése. A mai napig is nagyon sok kutatás zajlik annak kapcsán, hogy miért álmodunk. Neurológusok próbálják vizsgálni az agy működését alvás közben, míg a pszichológusok inkább magukat az álmokat igyekeznek megfejteni. Vannak jó és rossz álmok is, amelyek ébredésünk után, akár azonnal feledésbe merülnek, mégis pozitív vagy éppen negatív érzésekkel indítanak el minket az adott napon és akár hetekig is emlékezhetünk az érzésre.

A mannheimi Központi Mentálhigiéné Intézet kutatói a vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, miszerint akinek nagyobb a képzelőereje, erősen vizuális típus, az jobban vissza tud emlékezni az álmaira, míg azok, akiknek ezek a képességek szegényesek, ők nem, a reggeli visszaemlékezés pedig olyan számukra, mintha minden törlődött volna, amint kinyitották a szemüket. Emellett úgy gondolják, hogy a nyugodt ébredés is segíthet a visszaemlékezésre. Fontos szempont az is, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlünk az adott álom, ha pozitív, akkor akár részletesebben is fel tudjuk idézni.
Terápiák során ezért is alkalmazzák az alvásnapló használatát, amelybe a páciens minden egyes álmot le tud írni. A visszaemlékezést pedig még azzal is elő lehet segíteni, ha valaki napközben is minél többet gondol az adott álomra, ezért, ha több részlet is megvan belőle, akkor a páciens akár irányítani is tudja, ezt nevezzük tudatos álomnak.

Mivel életünk körülbelül egyharmadát töltjük vízszintesen fekve, csukott szemekkel, ezért sokszor kíváncsiak vagyunk arra, mit is jelenthet, amit az agyunk ilyenkor levetít nekünk. Az álmoknak nem is 1, nem is 2, hanem minimum 10 fajtája van.
Jelen vannak a mindennapi események benne, amelyek általában éjfél előtt vannak az álmainkban, formája pedig függ attól, hogy milyen érzések voltak bennünk aznap többségében jelen.

Az ismétlődő álmok általában szokatlanok, irreálisak és az éjszaka második felében jelennek meg. Ezek az álmok egy fel nem dolgozott szituáció miatt okoznak frusztráltságot bennünk, ezért menekülnek sokan vagy éppen zuhannak, mindez pedig addig nem is múlik el, amíg az a bizonyos probléma feldolgozásra nem kerül.

rémálom
A rémálmokra a legjellemzőbb a félelem, a szorongás, ilyenkor többnyire azt álmodjuk, hogy valaki üldöz minket, az életünkre törnek. Egy ilyen álomból felriadva megeshet, hogy képtelenek vagyunk újra álomra hajtani a fejünket, vagy inkább nem szeretnénk, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy a rémes képek nem bukkannak fel újra. Ennek következtében azonban rövidül az alvásidő, megnő a stressz. Kutatások kimutatták, hogy a rémálmok igen jelentős szerepet játszanak az öngyilkossági kísérletek elkövetésében, ezért, ha terápiával ezeknek a mennyiségét csökkentik, akkor nem csak a mentális, de a fizikális egészséget is javíthatják. Finn kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a genetikai fejlődéshez is köze lehet ezeknek az álmoknak.

Nagyon sok kérdés merül fel arról, hogy azok, akik elveszítették a látásukat, hogyan is álmodnak. A mágikus életkor valahol az ötödik és hetedik életév között van, ha ez előtt vakul meg a gyermek, akkor valószínűleg soha nem fog képekben álmodni. Ilyenkor a vakok általában nem vizuális ingerekről, hanem különböző érzetekről számolnak be.
Hasonlóan, ahogy a látók, ők is valamilyen érzéssel kelnek fel, de a pontos képet nem tudják felidézni csak a félelmet. Többen megfigyelték azt, hogy az ingereik felerősödnek. Míg a látók igazán csak a képekre emlékeznek, addig azok, akik elveszítették látásukat ízekre és hangokra is felfigyelnek.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian