hogyan-legyunk-jo-eloadok-2

A vázlattól a közönség elé állásig – Hogyan legyünk jó előadók?

Miért alszunk el egyes oktatók óráin, miközben másokén képesek vagyunk másfél órán keresztül feszülten figyelni? Félévközi feladat, TDK, szakdolgozatvédés – csak néhány azok közül a szituációk közül, mikor az egyetemista kerül abba a helyzetbe, hogy közönség előtt kelljen számot adnia a tudásáról. Az előadás apropója tulajdonképpen mindegy is: a jó előadót a felkészültség és a gyakorlat teszi, meg persze az sem árt, ha ismerünk néhány trükköt.

Középiskolás korunk óta tudjuk, hogy vannak a előadók, akiknek minden szaván csüng a közönség. Ez olykor a kedvenc tanárunk, máskor pedig az az osztálytársunk, aki mindig hozzá tud szólni úgy az órához, hogy azzal feldobja a hangulatot. Spontaneitás, jó humorérzék és megnyerő személyiség jellemzi azokat az előadókat, akiket nagyon szeretünk. Mi van akkor, ha mi is szeretnénk jó előadók lenni, vagy legalább csak túlesni a szakdolgozatvédésen, de amint kilépünk a közönség elé, elönt minket a lámpaláz, és máris nem vagyunk olyan jó fejek, mint általában? Szerencsére az előadástechnika egy olyan terület, melyet számos szakember vizsgál tudományos szemmel, így bátran támaszkodhatunk a tanácsaikra.

Tudatosan tervezz!

Ha például szakdolgozatot védesz, egy rendkívül nagy terjedelmű szöveget kell egy tizenöt perces előadásba belesűrítened. Ilyenkor segít, ha a prezentációt az írott anyagtól különálló produktumként kezeled. Az előadásban ugyanazt a témát egészen máshogy, más felépítésben és logikai sorrendben kell bemutatnod. Az előadást a kutatási kérdésre és a tételmondatra építsd: az előbbivel világosan behatárolod, hogy miről és miről nem fogsz beszélni, az utóbbi pedig maga a konklúzió, ami lefedi az előadás lényegét és egy bővített mondatban megfogalmazható. Az előadási szituációtól függően segítheti a befogadást, ha időnként releváns anekdotákkal és humoros megjegyzésekkel színezed az előadásod. Ezeket érdemes előre kigondolni és beleépíteni az előadás menetébe. Ha a humort jól alkalmazzuk, segítségünkre lehet, ugyanakkor nagyon fontos odafigyelni rá, hogy ne váljon öncélúvá, ne terelje el a figyelmet az előadás fő mondanivalójáról.

Ismerd a közönséged!

Az előadáshelyzet egyik legfontosabb komponense a közönség. Egy közönségben vannak tág és szűk szakterületi szakértők, azonban a legtöbb esetben a nagy részét az úgynevezett intelligens laikusok alkotják, akik nem sokat tudnak a témáról, de érdeklődnek iránta. Érdemes a szakkifejezéseket csak olyan mértékben használni, hogy az az intelligens laikusok számára is érthető legyen, ugyanakkor az előadás ne legyen túl szájbarágós: ne nézd hülyének a közönséget! Figyelj oda arra is, hogy az emberek figyelme általánosan az előadás elején és végén a legintenzívebb, így a figyelem fenntartását szolgáló eszközökre (anekdota, humor, vizuális ingerek) különösen az előadás középső fázisában lesz szükség.

hogyan-legyunk-jo-eloadok

A helyszín feltérképezése is kulcsfontosságú. (kép: pixabay)

Mindenki izgul ilyenkor, biztosítsd be magad!

Nincsenek rá szabályok, hogy milyen reakciót kellene kiváltania egy emberből az előadáshelyzetnek. Téves feltételezés azt hinni, hogy az igazán gyakorlott előadók nem tapasztalnak nagy fokú stresszt az előadás előtt. Az igazság inkább az, hogy ők ismernek és tudatosan alkalmaznak olyan technikákat, amelyekkel ez a stressz csökkenthető és kevésbé látványos a közönség számára. A stresszérzet enyhítésének legfontosabb eszköze, hogy az egész előadásod biztos lábakon álljon: egy jól átgondolt struktúra, jegyzetek készítése, valamint a helyszín és a közönség alapos ismerete mellett mindennél többet segít, ha az előadást többször elpróbálod. Legyél tisztában azzal, belőled mit vált ki a stresszhelyzet! Ha a kezeid érzed hirtelen feleslegesnek, a közönséget nem fogja zavarni, ha a prezenterrel vagy egy tollal babrálva tartod meg az előadást. Ha dadogsz, nehezen tudsz gondolkodni éles helyzetben, készíts részletes jegyzetet előre kigondolt mondatokkal és szófordulatokkal, és ezeket akár meg is tanulhatod.

Ha bakiztál, semmi probléma!

Az emberek úgy működnek, hogy szeretik fenntartani azt a képet valakiről, ami az elvárásaikat tükrözi. Ezt homlokzatóvásnak nevezik. A homlokzat azon külső és belső tulajdonságok összessége, melyek hozzátartoznak egy adott személy aktuálisan betöltött szerepéhez. Az előadó homlokzatának részei a prezentáció és az illő ruházat mellett a szavainak határozottsága, tudományos hitelessége. A homlokzat megóvása közös érdekünk: amennyiben ez sérül – tehát ha az előadó bakizik –, mindenki a helyreállítására törekszik. A közönség ezért úgy fog viselkedni, mintha semmi nem történt volna, és az előadótól is ugyanezt várja majd el. Ne feledd, a közönség nem kinevetni akar: azért vannak ott, mert érdekli őket a mondanivalód.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian