A tréningjellegű oktatás előnyei

A közoktatásban töltött tizenkettő, és felsőoktatásban átvészelt három évemet követően nem gondoltam, hogy bárki is tud nekem még újat mutatni a tanítási módszerek, órák felépítése vagy számonkérések típusa tekintetében. Tévedtem, ugyanis a 2020/21-es tanév őszi félévében az a szerencse ért, hogy megtapasztalhattam a tréningjellegű oktatást, amely visszahozta a kedvem a tanuláshoz, az órákon való részvételhez – egyáltalán ahhoz, hogy megszerezzem a mesterdiplomát.

Miben különbözik a hagyományos, tantermi oktatástól ez a módszer?

Sokkal kevesebben veszünk részt az adott órán – alapvetően is kevesen vagyunk (karantén, betegségek, „nincs katalógus”), ezen kívül maga a létszám is 11 főben maximált. Ennek célja, hogy egyrészt megismerjük egymást, számon tudjuk tartani a többieket, másrészt, hogy mindenkinek legyen ideje és lehetősége felszólalni.

Nem szoktam beszélni órákon, ha feltesznek egy kérdést, inkább magamban válaszolom meg, és csak akkor vetemedem jelentkezésre, ha kezd nagyon kínossá válni a helyzet. A tréningjellegű oktatáson nemcsak én, hanem a nálam sokkal visszafogottabb, csendesebb és talán zárkózottabb személyek is szívesen osztják meg gondolataikat, véleményüket. Nemcsak azért történik ez, mert kevesen vagyunk, nemcsak azért, mert alapvetően jó a hangulat – a tananyaghoz kapcsolódó feladatokra és kérdésekre mindenki a saját válaszát adhatja meg, amelyet együtt tudunk értelmezni.

Kevés elmélet, sok gyakorlat: három éve, minden egyes alkalommal, ha kérik a véleményem, „hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást az egyetemen?”, azt a választ adom, hogy legyen több gyakorlat, mert hiába vannak erős elméleti alapok, ha gyorsan és hatékonyan kell cselekedni, nem fog menni. A tréningek során szem előtt tartják, hogy elsajátítjuk a koncepciót, viszont a hangsúly határozottan a gyakorlati oldalra helyeződik. A tréning során gyakran végzünk kiscsoportos feladatokat, mely eredményeit megosztjuk egymással. Előfordul olyan is, hogy mindnyájan egy feladattal, együtt foglalkozunk, néha egyéni munka is zajlik, bár ez ritkább. A módszer nemcsak együttműködésre tanít, hanem fejleszti a türelmet is.

a-trening-jellegu-oktatas-elonyei1_EGYETEMISTAK_MAGAZINJAA tréningjellegű oktatás számomra flow-élmény: úgy telik az idő, hogy észre sem veszem, tetszik, amit csinálok, a dolgok, amelyekről értesülök. Sőt, olyan lendületet ad, amely napokig, néha egy hétig is eltart – visszaadja a motivációm, az erőt ahhoz, hogy ne hagyjam annyiban a dolgokat.

Persze, a módszert nem lehet minden tudományterületen alkalmazni, így nem is lehet arra törekedni, hogy mindenhol általánosítsák, viszont érdemes volna az egyetemeken meghonosítani, valamint a középiskolákban is bemutatni annak érdekében, hogy a diákok és hallgatók nagyobb kedvvel álljanak hozzá a tanuláshoz.

A tréningjellegű oktatáson akkor olvasol utána a dolgoknak, ha azok érdekelnek, ha felkeltették a figyelmed (és nem azért, mert át akarsz menni a vizsgán). Itt az aktív órai jelenlét számít, nem az, hogy mennyire tudja az ember megjegyezni a diasorokat, vagy a kötelező irodalmat. Persze, ha valaki nincs olyan helyzetben, hogy megjelenjen a kéthetes tréningeken, otthonról is végezhet feladatokat, melyek hozzájárulnak a tárgy abszolválásához.

 A tréningjellegű oktatás számos előnye mellett nem szabad elfeledkeznünk a potenciális hátrányokról sem. Ha valaki lemarad, kimarad: amennyiben az adott személy képtelen hosszú időn keresztül a személyes részvételre akadályoztatás miatt, nehézséget okozhat egy valamelyest összeszokott csapatba való integráció. Szükséges az, hogy fegyelmezett legyen a csapat, a feladatra koncentráljon, ehhez pedig bizonyos fokú érettség és kitartás is kell – valamint az is, hogy ne legyen olyan külső tényező, mely eltereli az ember figyelmét. A körülmények harmóniája, melyet a csoport teremt meg, nagy fontossággal bír, hiánya esetén azonban széteshet az „óra”, a hallgatók pedig nem élik át a tréningjellegű oktatás előnyeit.

Természetesen megkérdeztem társaimat is – sőt, az adott alkalmak végén az oktatónak is adtunk visszajelzést. A reakcióikból, válaszaikból és véleményükből az a következtetés vonható le, hogy a tréningjellegű oktatás sokkal nagyobb sikert aratott, mint a hagyományos, nemcsak a változatos feladatok, hanem a kiegyensúlyozott elmélet-gyakorlat arány miatt is.

Az oktatási rendszer Magyarországon reformálásra vár, a kérdés az, hogy mikor következik ez be, és hogy milyen új technikákra számíthatunk. A tréningek bevezetése, gyakorivá tétele, idővel általános alkalmazása a felsőoktatásban olyan eredményekkel járhat, mint motivált, frissdiplomás pályakezdők, kiegyensúlyozott oktatók, kevés papírmunka, és olyan hallgatóság, akik nem kényszerből vesznek részt az órákon.

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian