a-jovo-embere-a-bolcsesz

A jövő embere a bölcsész? – vagy – A jövő embere a bölcsész!

Nyitottság, kreativitás, kritikus és analitikus gondolkodásmód, fogalmi elemzés, társadalmi és kulturális érzékenység, felelősségvállalás. Ez csupán csak néhány olyan tulajdonság, amelyekkel egy bölcsész ember rendelkezik, és még oly sok más van, amit nem soroltam most fel. A bölcsészek tanulmányaik során széles tudásra tesznek szert, megannyi területről szereznek ismereteket és különféle képességeket sajátítanak el, mégis sokan kigúnyolják őket és sztereotípiákat gyártanak róluk. De vajon igazak ezek?

Egy korábbi cikkemben már írtam nektek arról, hogy milyen sztereotípiák keringenek a Nemzetközi Tanulmányok szakról, és hogy igazából egy haszontalan „büfészaknak” tartják, és voltaképpen ugyanezeket gondolják majdnem az összes többi bölcsész szakról is. Mind ismerjük már ezeket, például a „bölcsészdiploma=McDonald’s”, és a bölcsészek „romkocsmákban merengenek”.

a-jovo-embere-a-bolcsesz2

Persze tudjuk, hogy minden sztereotípia bizonyos féligazságokra épül, ebben az esetben sajnos megállapítható, hogy sokan nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni bölcsészdiplomával, ennek pedig az egyik oka az, hogy nincsenek eléggé megbecsülve a bölcsészek a társadalomban, nem tartják eléggé hasznosnak a munkájukat, pedig fontosabb szerepük van egy társadalom megfelelő és egészséges működésének megteremtésében, mint azt gondolnánk. Hiszen a különböző kutatások és elemzések által különféle előrejelzéseket tehetnek, hogy a bekövetkezett változások vagy politikai döntések hogyan hathatnak a társadalom egyes rétegeire, vagy éppen a kapott eredmények alapján javaslatokat tehetnek arra vonatkozóan, hogy milyen változásokra lenne szükség, hogy milyen módokon lehetne kielégíteni az újonnan megjelent társadalmi igényeket. Valamint elméletek megfogalmazásával magyarázatokat is adhatnak a társadalmi jelenségekre és problémák kialakulására is. Képzeljük csak el, hogy ezekhez mennyi ismeretanyagra van szükség és mennyi területről kell információkat gyűjteni, gyakorlatilag ilyen elemzések elkészítéséhez mindenféle kontextust látni kell.

Nem véletlenül alakult ki az a kép sem a bölcsészekről, hogy egyfolytában csak a könyvtárban ülnek és bújják a könyveket. Nyilvánvalóan különbséget kell tenni hasznos tudás, és nem hasznos tudás között, bár a maga módján mindenféle tudás hasznos lehet. Abban a korban vagyunk, amikor már nem az elméleti és a lexikális tudást értékelik a munkaerőpiacon és a társadalomban, hanem inkább a gyakorlatban megszerzett tapasztalatot, a vállalkozói és előadói képességeket, valamint az olyan munkákban dolgozókat, akik jobban érzékelhetően ( közvetlenül) hozzájárulnak a GDP-hez (gondolok itt a szalag/gyári munka felbecsüléséhez, szemben az értelmiségi munkával). Arról meg ne is beszéljünk, hogy miért is igazságtalan az, hogy valaki milyen sok évet eltöltött az egyetemen, hogy ez alatt az idő alatt mennyit tanult, és utána mégsem kapja meg a várva várt megbecsülést. De a felsőoktatásban is látszanak ilyesfajta megkülönböztetések, például az egyes karok megbecslése és támogatása (finanszírozása) tekintetében.

Tehát akkor miért is jó bölcsésznek lenni?

Annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, nincsen akkora szükség bölcsészekre, hogy nincsen szükség annyi ”gondolkodó/elmélkedő” emberre, akik nem járulnak hozzá a gazdasági teljesítmény növeléséhez, igenis szükség van bölcsészekre és sok területen keresik is őket, mint munkaerőt. Fentebb már mondtam is példákat rá, hogy hogyan is tudnak részt venni egy társadalom működésében, hiszen gondoljunk csak bele, hogyan lehetne kialakítani egy gazdaságpolitikát anélkül, hogy tudnánk az milyen társadalmi hatásokat fog kiváltani. Hogyan tudnánk megfelelő és új jogszabályokat hozni, ha nem tudjuk, hogy a kitűzött céljainkat elérjük-e vele? Hogy a példánál maradjunk, a Politológia és a Nemzetközi Tanulmányok szakok is a Bölcsészettudományi Karon található (legalábbis a PTE-n), és a mindkét szakon megszerzett képzettségre jellemző, hogy nincsen egyértelműen meghatározva, hogy hol fog dolgozni az ember utána. Sok esetben ugyanez igaz a többi bölcsész szakra is. És ahogyan arra már az említett cikkemben is kitértem, ami az előző két szak hátrányának mondható, az az előnye is, sok helyen van lehetőség a megszerzett tudás kamatoztatására és alkalmazására. De pont mivel ez kicsit ”zsákbamacska” helyzet, az emberek azt hiszik, hogy ezzel a diplomával semmit sem lehet majd kezdeni.

De miért is mondják, hogy a jövő embere a bölcsész?

Valaki azt hiheti (talán részben jogosan is), hogy ez csak a Bölcsészkarok egyfajta ”promóciója” és kampányszövege, aminek célja, hogy minél több hallgatót a karra csalogassanak, de már sok más helyről is hallhatjuk, hogy a jövő azoké, akik több mindenhez értenek, és nem csak egy területben jártasak. Az elemző gondolkodásmód, a kreativitás és a rendszerező képesség pedig egy vállalat életében is hasznos tulajdonságoknak számítanak.

Én mindenesetre büszke vagyok arra, hogy a Bölcsész Karon tanulok, és tényleg úgy gondolom, hogy nagyon is szükség van bölcsészekre, és összességében értelmiségiekre, hiszen a történelem során (szinte) minden társadalmi változásban és fejlődésben hatalmas szerepük volt. Végezetül pedig fogadjátok tőlem ezt a kis videót kedvcsinálónak, amit  PTE BTK készített A jövő embere a bölcsész címmel.

 

Kiemelt kép forrása: Photo by Andrea Piacquadio from Pexels

Kép forrása: ITT

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian