A globalizáció pozitív- és negatív hatásai

A globalizáció mára már egy mindenki által ismert fogalommá nőtte ki magát, mégsem olyan egyszerű egy pontos és tömör definíciót találni rá, hiszen egy nagyon bonyolult és komplex jelenségről van szó, amely más világméretű folyamatokkal is kapcsolatban áll. A vélemények nagyban megoszlanak a globalizáció következményeiről és annak hatásairól, de nagy általánosságban a technika fejlődésével, az információ terjedésének és a kommunikáció megkönnyítésével, valamint a kereskedelmi kapcsolatok bővülésével szokták összekötni. De vajon tényleg csak erről lenne szó?

A globalizáció jelentését nagyon sok szakértő próbálta már megfogalmazni, definiálni, épp ahogyan annak kialakulásának kezdetéről is megannyi elmélet született már. Talán a legegyszerűbben a különböző termékek, szolgáltatások, eszmék és kultúrák szabad áramlásával lehetne jellemezni, de természetesen tudjuk, hogy ez sokkal több annál. Egyfajta univerzalizációt is jelent, amelynek során az emberek mindennapi szokásai (én ide főként a vásárlási szokásokat mondanám), az eszmék és ideológiák, illetve a kultúrák némiképpen egységessé válnak, homogenizálódik, és eltűnnek az egyes nemzeti sajátosságok. Itt leginkább az amerikai kultúra és fogyasztói társadalom elterjedéséről és elterjesztéséről szoktak beszélni, pontosabban arról, hogy a világ nagy részén az amerikai életstílus és életmód válik mintává számunkra. Arról is viták zajlanak, hogy vajon ebben a globalizált, szorosan összekapcsolódott világban – a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági függőségek mellett – még mekkora szerepe van a nemzetállamoknak és a helyi vezetésnek, egyesek ugyanis abszolutizálják a globalizáció jelentőségét és szerintük a nemzetállamok ideje lejárt, és idővel talán teljesen el is fognak tűnni, mások viszont még mindig a nemzetállamok főszerepére teszik a hangsúlyt. Azonban a globalizáció híveit és kritikusait leginkább a gazdasági globalizáció kérdése osztja meg, amely hatásait talán a legjobban érzékelhetjük mi is. A gazdasági globalizáció jellemzői és hatásai között találhatunk egyaránt pozitívumokat és negatívumokat, ezeket próbálom meg most röviden összefoglalni nektek.

A globalizáció pozitív hatásai

globalizációA cikkem elején már utaltam rá, hogy a globalizációval az eszmék és kultúrák határokat tudnak átlépni, és akár a világ egy másik pontján létező kultúrát és nép hagyományait is lehet szerencsénk megismerni, sőt akár még az ő szokásaiknak megfelelően is átalakíthatjuk a mieinket. Erre sok példát tudunk mi is mondani, hiszen manapság könnyen találhatunk olyan éttermeket, ahol más népek ételeit megkóstolhatjuk, gondolok itt a Kínai vagy a Pad Thai éttermekre, de ha már Amerikánál vagyunk, akkor persze mondhatjuk a Mc Donald’s-ot és a KFC-t, amelynek gyorséttermei már szinte a világ minden pontján megtalálhatók, de említhetnénk még a kávé szerelmeseinek kedvenc helyét, a Starbucks-ot is. Ezeknek a megjelenéseit mind a globalizációnak és a nyitott határok elvének köszönhetjük, ami lehetővé tette azt, hogy már mi is bármikor bárhová elutazhassunk, de akár külföldön munkát is vállalhatunk és az adott ország állampolgáraivá is válhatunk (persze ehhez van egy törvényben meghatározott procedúra). A globális szabadpiaccal együtt létrejött a globális fogyasztói társadalom is, ami növelte az országok közötti gazdasági függőségeket, ez pedig egyes elméletek szerint rendkívül kívánatos, hiszen ez egyfajta konfliktus prevenciós eszköz is lehet, amely meggátolja az államközi konfliktusok és háborúk kialakulását, valamint erősíti a hatékony együttműködést. Ugyanez igaz a politikai együttműködésre (integrációkra) is, amely során a nemzetállamok kormányai együttes erővel tudnak fellépni például az emberi jogok megsértése vagy a szociális problémák erősödése ellen. Tehát a globalizáció számtalan pozitívumot rejt magában, azonban attól tartok, hogy a folyamat ellenzőit is meg kell hallgatnunk, akik a nagyon is rossz és veszélyes következményekre igyekszenek felhívni a figyelmünket.

A globalizáció negatív hatásai

Az univerzalizációnak hála az egyes népek közötti kulturális (és más tekintetbeli) szintkülönbség csökkenni látszik, vagy legalábbis ezt hallhatjuk. De vajon tényleg így van-e? A globális gazdaság és szabad piac ugyanis lehet, hogy globális szinten növeli a jólétet, de a gazdagodás mértéke nem egyformán oszlik meg, a folyamatnak vannak nyertesei és vesztesei. A globális Észak országai jobban tudnak részesedni a globalizáció nyújtotta előnyökből, mint a globális Dél országai, valamint ezek a gazdasági folyamatok csak még jobban szélesítették a két világ közötti szociális és jóléti különbségeket. Hiszen legtöbbszőr ezeket a fejlődő országokat egyfajta felvevőpiacként használják azért, hogy az otthon keletkező termékfelesleget eladhassák, valamint kizsákmányolják a nyersanyagaikat és természeti kincseiket annak érdekében, hogy a pazarló és mértéktelenül környezetszennyező fogyasztói társadalmukat fenntarthassák. Ebben természetesen hatalmas szerepet játszanak a multi- és transznacionális cégek, amelyek általában olyan országokba helyezik ki a termelésüket, ahol gyengébbek a dolgozó- és környezetvédelmi előírások, ezzel is csökkentve a kiadásaikat és maximalizálva a vállalati hasznot. Ebben a nemzetköziesedett világban, ahol ezeknek a multi cégeknek egyre nagyobb befolyása van a nemzetgazdaságokra, így szintén egyre nehezebbé válik az ellenőrzésük, vagy éppen a terjeszkedésük korlátozása. Az igazi befolyás és vezető szerep átkerült a kormányoktól a nemzetközi gazdasági szervezetekhez, mint például a WTO-hoz vagy az IMF-hez, melyek működése mégsem azt a világot teremtette meg, amit reméltünk, hogy megteremt. (Ezért sok globalizáció és WTO-ellenes tüntetéseket és mozgalmakat vélhetünk felfedezni.) Ezenkívül a különböző kultúrák megismerése és a nyílt társadalom eszméje szép dolog, azonban az egységesedésnek köszönhetően a nemzeti sajátosságok és a nemzeti identitások szépen lassan kezdenek elmosódni.

A globalizációnak még számtalan előnye és hátránya van, amikre itt most nem tudtam kitérni, hiszen komplett tanulmányok és könyvek születtek róla, tehát egy cikkben nyilván nem lehet minden szegmenséről beszélni. De láthatjuk, hogy ez sem, mint ahogyan olyan sok más sem, nemcsak fekete vagy fehér, mindkét oldalon vannak érvek és mindet tekintetbe kell vennünk. Mindazonáltal úgy érzem, hogy kötelességünk csökkenteni a globális fogyasztói társadalomból adódó káros következményeket, nemcsak a mi és az unokáink, de a földünk védelmi érdekében is.

 

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian