A foglalkoztatás kiskapui, avagy mikre figyelj, ha munkát vállalsz

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A korábbi felmérések azt mutatják, hogy kevés diák van tisztában a jogaival. Nem tudják, hogy mennyi pihenőidő jár nekik, hogyan kell adózniuk, mennyi a minimális fizetés, mit tartalmaz a munkaköri leírás, hova fordulhatnak akkor, ha úgy érzik nem tisztességesen bánnak velük és így tovább. Ebben a cikkben néhány olyan tényezőről olvashattok, amelyre érdemes lehet odafigyelni, ha először vállalnátok munkát.

A legtöbb ember a munkavállalást már egészen fiatalon, akár 16 éves korától elkezdi, hogy összegyűjtsön egy kis pénzt egy új laptopra vagy akár egy fesztiválbelépőre. Azonban a későbbiekben mindenki ráeszmél arra, hogy ezek az egyszeri kiadások közel sem összehasonlíthatóak egy felnőtt, önmagát eltartó, dolgozó ember kiadásaival. Márpedig egyszer mindennek eljön az ideje.

Egyre több diák nyer fizetős képzésekre felvételt, hiszen a ponthatárok egyre emelkednek. Azonban erre nem egyszerű előteremteni a pénzt. Sok diák életében ez az első olyan döntő pont, amikor elhatározásra jut és munkára adja a fejét, hogy valahogyan megteremthesse magának a tandíjra valót, ha más forrásból nem képes rá. Sajnos ekkor még sokan nincsenek tisztában a szabályos foglalkoztatás rendjével és azok kiskapuival.

a-foglalkoztatas-kiskapui-munkavallalas1_EGYETEMISTAK_MAGAZINJAMekkora az a fizetés, amiért megéri elmenni dolgozni, mint diák vagy pályakezdő? Hány órát dolgozhat hetente egy diák? Hány szabadnapra lehet jogosult? Számos olyan kérdés merülhet fel, amelyre nem egyszerű megtalálni a választ és a munkáltatók többsége nem feltétlen közli őket.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a munkavállaló mindezekkel tisztában van, viszont kiszolgáltatott a munkaadójának, mindenáron kell nekik a munka. Ilyenkor szóba kerül a szürke- és feketemunka, akár minimálbérért vagy munkaszerződés nélkül. Sok cég ennek kockázatát annak ellenére bevállalja, hogy súlyos következményeket vonhat maga után. Azt tartják szem előtt, hogy mennyit kell kifizetniük a munkavállalóért, ami bejelentett módon jóval többe kerülne, mint papír nélkül. Ugyanakkor a feketemunka nem csak a diákok, hanem felnőttek esetében is igen gyakori.

Már a munkaköri leírásban érdemes odafigyelni, mit is tartalmaz a papír, hiszen gyakori probléma az, hogy valakit egy adott munkakör elvégzésére vesznek fel, aztán teljesen mást végeztetnek vele, mint amit megbeszéltek. Hasznos tudni, hogy a munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja meg lényegesen: ha például beltéri könnyű fizikai munkára jelentkeztél, a munkáltató nem teheti meg, hogy kültéren végeztet veled nehéz fizikai munkát.

A munkakörhöz hasonlóan a munkaidő is lehet változó tényező, mert előfordulhat, hogy beígérik a fix 8 órás időintervallumot, és ehelyett túlóráztatnak, vagy éppen ellenkezőleg; nem tudnak az ígérthez mérten elég munkát adni és hamarabb elküldenek, ami órabér alapú fizetésnél nem a legjobb a munkavállaló számára. Alapjában véve tehát a munkavállaló számára az a legjobb, ha stabil állást talál, ahol nem változnak a feltételek – vagy legalábbis nem a rossz irányba. Gyakori probléma a diákok esetében, hogy nem annyi időre jelentik be őket dolgozni, amennyit valójában a cégnél töltenek. Így a dolgozó kevesebbe kerül a cégnek, viszont a munkavállalónak nem lesz igazolása arról, hogy valójában hány munkaórát töltött le a kötelezőből a nyugdíjig.

A szerződéskötésre szintén nagyon oda kell figyelni, főként mivel számos cég és iskolaszövetkezet kiköti a munkavállaló számára, hogy amennyiben ott vállal munkát, köteles több évig náluk maradni, azaz nem mehet át szabadon máshova dolgozni. Alkalmi munka esetén nem kötelező, de ajánlott a szerződéskötés. Alkalmi munkának egyazon munkaadónál a maximum 120 napos időtartam minősül, legfeljebb öt egymást követő nap, havi maximum 15 nap, évi maximum 90 nap.

a-foglalkoztatas-kiskapui-munkavallalas2_EGYETEMISTAK_MAGAZINJAA diákmunka-vállalónak ugyanúgy jár szabadság, mint a felnőtteknek, évi húsz nap, 18 év alatt pedig 23. Nyári munka esetén a szabadság a vállalt időtartamhoz képest arányosan jár. Ha a nyári diákmunkás nem veszi ki a szabadságát, a munkáltatónak ki kell fizetnie azt. Érdemes olyan helyzetekre is felkészülni, mint a lebetegedés. Nem mindegy, hogy milyen papírt fogadnak el ennek az igazolására, fizetik-e ezeket az időszakokat.  Néhány helyen sajnos a távolmaradást nem fizetik ki – hiába kap igazolást a munkavállaló arról, hogy milyen okból van távol, pl. táppénzes papír.

A munkabérről írásos elszámolást kell kapnod: ennek tartalmaznia kell, hogyan alakult a bruttó béred, abból mennyit vont le a munkaadó, azaz hogyan számolták el a nettó, „kézhez kapott” bért. Ugyanakkor a másik oldalról is lehetnek olyan kiskapuk, amelyekről nem is biztos, hogy tud a munkavállaló, például, hogy kap-e társadalombiztosítást vagy vonják-e tőle az adót. A bérek kifizetése bankszámlára történő utalás esetén minden hónap 10-én esedékes. 2020-ban teljes munkaidőben a havi minimálbér bruttó 161.000 forint, napibér alkalmazása esetén 7.420 Ft, órabérnél pedig bruttó 926 forint. Amennyiben van valamilyen speciális képzettséged, nyelvismereted, jogosítványod, akkor ettől a bértől magasabbat is kaphatsz.

Ha úgy érzed, hogy a munkaadód vagy a diákszövetkezet nem tisztességes, esetleg jogszabályt sért, jogorvoslatért az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez fordulhatsz.

Mi a véleményed?
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
EnglishGermanHungarian