75-eve-elso-atombomba-egytemistak-magazinja

75 éve dobták le az első atombombát

A Békevilágtanács elnöksége 1978-ben nyilvánította a hirosimai atomtámadás évfordulóját, augusztus 6-át a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává. A történelem egyik legtragikusabb, több százezer emberáldozatot követelő pusztítására emlékezünk.

 

  1. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak Hirosimára az első atombombát, majd három nappal később Nagaszakira a másodikat, ami egy új korszak kezdetét jelentette: a bizonyosságot, hogy az emberiség kezébe olyan fegyver került, amivel önmagát is képes lenne teljes egészében elpusztítani. Az elképesztő tudományos eredmény innentől kezdve megálljt parancsolt megannyi politikai törekvésnek, és újraírt minden elképzelést, amit az emberiség a háborúval kapcsolatban gondolt. 1978-ban a hirosimai atomtámadás évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították, hogy senki ne feledkezzen meg ezekről a tragikus eseményekről.

 

Felfoghatatlan pusztítás

 

A mai napig nem tisztázott a tényleges oka annak, hogy az Egyesült Államok miért hajthatta végre az atomtámadást. Annyi biztos, hogy az amerikaiak célja egyfajta bosszú lehetett: 1941-ben Japán hadüzenet nélküli támadást indított a Pearl Harbor nevű támaszpont ellen, amit így teljes egészében elpusztítottak. Emellett Japán többszöri felhívás ellenére sem volt hajlandó kapitulálni. Sztálin a teheráni konferencián ígéretet tett Japán megtámadására, így az Egyesült Államok részéről ez egy figyelmeztetés is volt a Szovjetunió felé.

 

Az atombombát megalkotó tudósok nagy része inkább a békés erődemonstrációt tartotta volna jó ötletnek: közös nyilatkozatban foglalták össze, hogy nem támogatják a fegyver emberek elleni bevetését. Azt írták, ha feltétlenül szükséges, robbantsák fel a bombát 10 kilométerrel az éjszakai Tokió felett, hogy a japánok láthassák azt. Truman elnök viszont úgy gondolta, emberáldozatok nélkül lehetetlen megfékezni a fanatikus japánokat, így 1945. augusztus 6-án elindította a támadást.

 

Délelőtt 8 óra 15 perckor a légierő ezredese, Paul W. Tibbets az Enola Gay nevű B-29-es bombázóról dobott atombombát Hirosimára. A bomba csupán néhány méterrel arrébb robbant fel a kitűzött céltól, így a pusztítás mértéke hatalmas volt. Körülbelül 70 ezer ember halt meg azonnal, utána pedig sugárfertőzésben még ennél is többen, és a robbantás 1,2 kilométeres körzetében a település gyakorlatilag eltűnt a föld színéről.

75-eve-elso-atombomba2-egytemistak-magazinja

 forrás: thedailybeast.com

 

Mindezek után augusztus 9-én a legfőbb haditanács épp hogy meghozta a döntést a kapitulációról, amikor egy másik japán városra, Nagaszakira is ledobtak egy jóval nagyobb erejű atombombát. A Fat Man névre keresztelt fegyver több mint két kilométerrel távolabb robbant fel a kijelölt célponttól, de a pusztítása így is jelentős volt.

 

Truman elnök számadatokkal igyekezett igazolni az atomtámadás szükségességét: tanulmányoks szerint Japán esetleges inváziója esetén az amerikai emberveszteség több millió főre rúgott volna. Mindennek ellenére a történtek elborzasztották a világot, és a bombázásokra a mai napig a történelem egyik legnagyobb tragédiájaként emlékezünk.

 

Mi a nukleáris fegyver?

 

Történelemórán, és általában az ehhez hasonló cikkekben is csak annyit tudunk meg a nukleáris fegyverekről, hogy tömegpusztítást képesek véghez vinni, és birtoklásukkal lehet zsarolni, taktikázni és megfélelmlíteni. Itt az ideje arról is beszélni, hogy milyen elven működnek.

 

A nukleáris fegyvernek alapvetően két típusa van. Az urán-235-öt tartalmazó bomba két félgömbből áll, melyeknek tömege külön-külön kisebb a kritikus tömegnél, együtt viszont jóval meghaladják azt, ilyen bombát alkalmaztak Hirosima esetén. Nagaszaki megtámadásakor plutóniumbombát vetettek be, amely kívülről végrehajtott robbantással összesűríti a benne lévő plutóniumot, így az szuperkritikussá válik, amitől robbanás következik be. Az atombomba működésében fontos szerepet játszik az úgynevezett kritikus tömeg: a bomba nem működik, ha a benne lévő hasadóanyag túlságosan eltér ettől, ennek alsó és felső korlátja is van. A hidrogénbomba az a nukleáris fegyver, mely hatóerejének elvi felső korlátja nincs, a megatonnát is meghaladhatja. A nukleáris fegyverek pusztító hatása mechanikai, sugár- és hőhatás.

 

A nagy pusztítást véghezvivő nukleáris fegyverek világosan immorális mivoltánál nagyobbnak bizonyul a tudósok és politikusok kíváncsisága, így becslések szerint jelenleg 15 ezer bevethető nukleáris fegyver található szerte a világban. Jelenleg egyetlen tengeralattjárót nagyobb robbanóerővel lehetne felszerelni, mint amennyit a második világháború során összesen felhasználtak. A 20. században összesen 2053 nukleáris bombát használtak fel

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian