írás

4+1 helyesírási tipp, hogy még jobbak legyenek a szövegeid

Az internet rogyásig van olyan cikkekkel, ahol jól megmondják neked, hogy milyen szavakat nem tudsz leírni helyesen. Igen, te! Előkerül az örök klasszikus muszáj, néhány sosem hallott és teljesen irreleváns földrajzi név ragozása és, mondjuk, az egyelőre. A netes bulvárlap újságírója megnyugszik: most jól megmondta az olvasónak, hogy nem is olyan művelt, mint gondolná. Őt szerencsére a korrektor biztos kezei védik, így békésen felveszi a cikkért kapott honoráriumot, és ellovagol a naplementébe. Itt most nem ez lesz: segítek néhány olyan helyesírási kérdésben, amit nem tud a Word helyesírás-ellenőrzője.

 Szögezzük le rögtön a legelején: a helyesírási szabályzat nem dogma, hanem az Akadémia mindenkori ajánlása, ami simán tartalmazhat olyan dolgokat, amitől a hétköznapi embernek feláll a hátán a szőr (észszerű?!), de tény, hogy tudományos szövegekben, a médiában, a nyilvánosságban általában ezt az ajánlást követjük. Úgy elegáns tehát, ha a szakdolgozatod nincs tele helyesírási hibákkal, viszont ha érvek híján azzal próbálod lenyomni egy vitában az egyszeri Facebook-kommentelőt, hogy helyesírási szótárat kellene inkább olvasnia a közösségi média helyett, van egy rossz hírem. A tudományos nyelvészet álláspontja szerint az írásbeliség, azon belül is a helyesírás egy mesterségesen konstruált közvetítő csatorna, így magához a nyelvhez – ami természetes folyamatok révén jön létre – aligha van köze. Nincs tehát veszve semmi, ha úgy érzed, a helyesírási készségeiden lenne még mit javítani. Gyakorlással és sok olvasással, na meg persze sok helyesírás-ellenőrző igénybevétellel a te írásaid is tökéletesek lehetnek.

Mi baj azzal, amit a suliban megtanultunk?

Az általános- és középiskolások más tárgyakhoz képest elenyésző óraszámban tanulnak nyelvtant, és az irodalom is inkább szól az elemzésekről, mint az értő olvasásról. A helyesírási tananyag elég nagy részét mantraszerű szabályok teszik ki, mint például, hogy a szó végén mindig hosszú az ú és az ű, kivéve természetesen a számtalan kivételt. Megtanuljuk, mely szavakat milyen j-vel kell írni, ami valóban hasznos tudás, viszont a digitalizált világban valójában igazi időpocsékolás – egyes szavak helyesírását simán ellenőrizhetjük az interneten, ehhez még energiabefektetésre sem nagyon van szükség. Ehhez képest sajnos az iskolai tananyag feltűnően elsiklik olyan szabályok felett, melyeket nem vesz észre a helyesírás-ellenőrző, és olyan nyelvhelyességi kérdéseket is nagyon ritkán vitatnak meg az iskolában, amin a megértés valójában áll vagy bukik. A cikk további részében néhány ilyen szabályt fogok bemutatni és elmagyarázni.

  1. Hogyan használjam a vesszőket?

A vesszőhasználat nehéz kérdés, és nem igazán segít benne a Word helyesírás-ellenőrzője sem. A vesszőket összetett mondatoknál a tagmondatok elválasztására használjuk, felsorolásnál pedig minden elem után vesszőt teszünk, kivéve az utolsó előtti és az utolsó közé. Az alá- és mellérendelő mondatokat jelző kötőszavak elé is vesszőt teszünk: hogy, mert, azért, mint, satöbbi. Kivétel a több mint szókapcsolat olyan kifejezések esetén, mint például több mint egymillió forint, több mint barátság. És: a vessző után mindig szóköz következik, ahogyan más írásjelek után is.

  1. Kötőjel vagy nagykötőjel?

Sokan nem is tudják, hogy a magyar nyelv kétféle kötőjelet használ: a sima- és a nagykötőjelet vagy gondolatjelet. A kis kötőjelet elválasztáskor használjuk, kötőjeles összetett szavak esetén vagy akkor, ha valamit jelentés szempontjából szeretnénk összekapcsolni: kedves-aranyos, János-hegy. Sima kötőjelet használunk az összetett családnevek esetén is. Nagykötőjelet vagy gondolatjelet használunk, ha a szövegünkbe egy másik gondolatot szeretnénk beékelni, valamint abban az esetben, ha a kötőjelezés célja a -tól -ig viszony érzékeltetése: 2008–2020 vagy London–Bécs repülőjárat. Többszerzős könyvek esetén is nagykötőjelet használunk: Nagy–Horváth.

Ha irodalmi szövegben gondolatjelet használsz, ne feledkezz meg róla, hogy a gondolatjel beékel egy gondolatot a szövegbe, aminek a végére csak akkor kell írásjelet tenni, ha az nem pont. A következő formátumú mondatban: “– Igen – mondta Kata.” a beékelt mondat része a teljes mondatnak, így csak a legvégére kell írásjel. Viszont ha kérdésről vagy felkiáltásról van szó, a helyes alak így néz ki: “– Igen? – kérdezte Kata.”.

  1. Ami vagy amely?

Honnan ismered fel az amatőr, feltörekvő íróembert? Hát onnan, hogy az írásai tele vannak azonbannal és amellyel! Az amelytől nagyon nehéz megszabadulni, ha az ember nem akar annyira modorosnak tűnni a szövegeiben, hiszen sokszor egyszerűen nem lehet kikerülni a használatát. Általában nem is kell: ami igazán idegen és kínos hangzásúvá teszi az amely használatát, az az, ha helytelen szövegkörnyezetben használjuk, amikor amit kellene írni helyette. Mi a szabály? Nagyon egyszerű: ha a teljes tagmondatra hivatkozom, az ami a helyes, ha pedig egy mondatrészre, például az alanyra vagy a tárgyra, akkor az amely lesz a jó.

  1. Mi a helyzet a …-tal?

A három pont mindig három, a kettő vagy a négy helytelen (a fél soron keresztül való pontozgatás pedig főleg). A …-ot elsősorban félbeszakított mondatoknál használjuk, de erősítheti a szöveg sejtelmességét is, inkább személyes hangvételű vagy szépirodalmi szövegekben találkozhatunk ezzel. A három pont alapvetően mondatvégi írásjel, ezért az utána következő szót már nagybetűvel kezdjük, mivel az már egy új mondat. Ezzel az írásjellel viszont nem árt vigyázni, mivel nagyon nehézzé teszi a szöveg olvashatóságát, ha túl sok van belőle.

+ 1. A magyar nyelv egyszerű!

Na, nem úgy. A kiejtéskor hasonuló szavak kivételével a magyar nyelv szavait nagyrészt pont úgy kell írni, ahogyan kiejtjük őket. Ha nem is olvasol sokat, helyesírásban a legnagyobb segítség még mindig ott van: a füled. Felejtsd el az olyan, neten gyanúsan gyakran előforduló alakokat, mint az én ma tanulók vagy a veszek tollatt. Figyelj oda arra, amit hallasz – leginkább a magán- és mássalhangzók hosszúságára –, és ne felejts el pár együttérző könnycseppet elmorzsolni az angol anyanyelvűekért.

borító: pixabay

likeheartlaughterwowsadangry
0
EnglishGermanHungarian