szabadul-a-mori-meszarlas-kaiser

18 év után szabadul Kaiser Ede – Interjú Dr. Gál István büntetőjogásszal

18 év letelte után, pünkösdhétfőn hagyhatja el Kaiser Ede a Kozma utcai börtön falait – olvasható a mai újságok hasábjain. Sokaknak ismerős lehet az eset, hiszen az elmúlt évtizedekben többször előtérbe került. Azok kedvéért, akik nem hallottak erről a tragédiáról, ajánlom figyelmükbe ezt az összefoglalót.

Móri mészárlás

2002. május 9-e, csütörtök. A Fejér megyei Móron a nap ugyanúgy kezdődött, mint bármelyik nap, azonban déltől beírta magát a bűnügyi krónikákba. A város Erste Bankjába két ember fegyveresen rontott be. Gondolkodás nélkül tüzeltek, a bent tartózkodó nyolc ember mindegyike több lövést kapott. A tragédiában az összes áldozat életét vesztette, a fegyveresek hétmillió forint készpénzzel elmenekültek a helyszínről. A bankrablás, amelyet a sajtóban gyakran móri mészárlásnak neveznek, a magyar kriminológia eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkossága. A rendőrség hajtóvadászatot indított, fantomképeket közöltek, lezárták a városokat, mindent megtettek, hogy e tragédia felelőseit mihamarabb elkapják. Néhány héttel a bűncselekmény elkövetése után, 2002július 24-én letartóztatták Kaiser Ede és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. (Mindkettejüket korábbi tettestársuk keverte gyanúba, akivel előzőleg együtt követtek el bűncselekményeket.)

A bírósági tárgyalás elhúzódott, 2004. februártól december 23-ig tartott. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. (2018 novemberében szabadult.) A másodfokú eljárásban a büntetést helybenhagyták, utóbbi ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

Fordulat

Közel két év után, egy bejelentés hatására, az ügy új irányt vett, 2006 októberében egy amatőr hadszíntérkutató háborús sírok keresése közben elásott ruhákat, fegyvereket, lőszereket talált a Komárom-Esztergom megyei Tarján település határát övező erdős területen. Ekkortájt Veszprémben egy postást gyilkoltak meg, rövid időn belül össze tudták kapcsolni a móri mészárlással. A hadszíntérkutató bejelentése megoldotta mindkét ügyet, a nyomoknak, bizonyítékoknak, valamint a DNS-nek köszönhetően 2007. februárjában a postás megölésével gyanúsított elkövetőt, Nagy Lászlót elfogta a rendőrség. A feltételezett elkövető lakásán tartott házkutatás során előkerültek a bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és másik pisztoly.  A gyanúsított már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Vallomása szerint barátjával, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, de ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn Róbert elmondása szerint a rablást Nagy László tervelte ki és ők ketten hajtották végre. A vallomások ellentétesek, végül a bíróság arra az álláspontra jutott: a bankfiókban Weiszdorn Róbert lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába és elküldte az időközben oda betérni szándékozókat. Ez idő alatt Nagy László a fiók ügyfélterében halálos sebet ejtett a hét ott tartózkodón.

Felmentés

2007. július 13-án Nagy László még a bírósági eljárás megkezdése előtt börtöncellájában öngyilkosságot követett el. 2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést. Tehát az igazi elkövetők meglettek, így Kaiser Edét 2009-ben a Fővárosi Bíróság felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt azonban 18 év börtönbüntetést szabott ki. Kaiser Ede kártérítési eljárást indított kétszer is, azonban mindkét pert elveszítette. Büntetésének rendes letöltése után, 2020. június 1-jén elhagyhatja a börtönt, ezzel szabad emberré válik.

dmoha20110120002-kaiser-ede

Forrás: Mohai Balázs /MTI

A témában megkérdeztem dr. Gál Istvánt, hogy miként alakulhat egy szabadult élete, illetve, hogy mi a folyamata a szabadulásnak.

A fentebb említett személy két évtizedet töltött el a rácsok mögött. Összefoglalná, hogy mi a folyamata a szabadlábra helyezésnek?

gal-istvanDr. Gál István: Alapvetően három módja van annak, hogy egy határozott ideig tartó szabadságvesztésre elítélt elhagyja a BV intézetet (ide nem számítva többek között azt a fajta “eltávozást”, amikor valaki a büntetésének a végrehajtása alatt elhalálozik): reintegrációs őrizettel, feltételes szabadságra bocsátással és a büntetés kitöltése után. A reintegrációs őrizet a legkorábbi lehetőség a szabadulásra. Több feltétele van, például első alkalommal nem erőszakos bűncselekmény miatt legfeljebb öt év szabadságvesztésre ítélt fogvatartott kaphatja csak meg ezt a kedvezményt, ha a büntetéséből legalább hat hónapot kitöltött. Legfeljebb tíz hónappal (gondatlan bűncselekmény esetén egy évvel) a feltételes szabadságra bocsátás előtt lehet a reintegrációs őrizetet elrendelni. Az elítéltet ezen időszak alatt  elektronikus távfelügyeleti eszközzel (közismert nevén „elektronikus lábbilinccsel”) ellenőrzik. A következő lehetőség a feltételes szabadságra bocsátás. Ha a Btk. nem zárja ki ennek a lehetőségét, akkor főszabály szerint a büntetés kétharmad, visszaeső esetén a háromnegyed része után bocsátható az elítélt feltételes szabadságra, amennyiben a szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított magatartása, vagyis a jó magaviselete alapján erre érdemes. Ezt a kedvezményt az elítéltek jelentős része megkapja. A Btk. lehetőséget biztosít arra is, hogy az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén (de csak különös méltánylást érdemlő esetben) a bíróság akként rendelkezzen, hogy az elítélt a büntetés fele részének a letöltése után már feltételes szabadságra bocsátható, a főszabály szerinti kétharmad helyett. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. A harmadik, utolsó időpont a szabadulásra a büntetés kitöltése. Ilyenkor a bíróság által kiszabott teljes tartamot ki kell tölteni. A kérdéses ügyben is ez történt: az elítélt tizennyolc év fegyházat kapott, semmilyen kedvezménye nem volt, emiatt tizennyolc évet letöltött, és most szabadul.

Egy gondolat erejéig visszatérve az előzőekben elmondottakra: elméletileg elképzelhető olyan eset is, hogy valakit három év szabadságvesztésre ítél a bíróság, de ebből már fél év letöltése után szabadulhat. Ha első alkalommal, gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt három év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik az illetőt azzal, hogy a fele részének a kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, akkor a feltételes szabadság tartama legfeljebb másfél év lehet, a reintegrációs őrizet maximuma pedig gondatlan bűncselekmény esetén egy év. Így lehet a három év szabadságvesztésből ténylegesen hat hónap, ha az elítélt magaviseletével sincs probléma a büntetés végrehajtása során, és a BV bíró is úgy ítéli meg, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

Milyen feltételekkel jár az Ő szabadulása? Milyen keret között élheti majd a mindennapjait?

Dr. Gál István: Ha valaki a büntetés teljes tartamát kitöltötte, akkor a szabadulása minden egyéb feltétel nélkül bekövetkezik. Vagyis letöltötte a büntetését és másnaptól szabad ember. De azért bizonyos hátrányokkal indul a szabad életben. Ha például három éven belül újabb szándékos bűncselekményt követ el, akkor visszaesőként fogják elítélni és szigorúbb büntetésre számíthat. Emellett – mivel tizennyolc év fegyház után szabadul – a büntetés kitöltését követő tíz év elteltével mentesül csak az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, vagyis főszabály szerint tíz évig még büntetett előéletűnek számít, ami a munkába állását és a társadalomba való visszailleszkedést megnehezíti. Ezért van egy másik szabály, hogy aki erre érdemes, az ezen időtartam fele, vagyis öt év elteltével kérheti a bírósági mentesítést. A Btk. kimondja, hogy az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy – ha erre módja volt – jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet. Ha megkapja a bírósági mentesítést öt év után, vagy lejár a törvényben előírt tíz éves időtartam, utána már büntetlen előéletűnek tekintendő, és senkinek nem tartozik számot adni a korábbi elítéléséről.

Mit gondol, vissza tudnak illeszkedni a társadalomba, akik ennyi idő bezártság után ismét önállóan élhetnek? 

Dr. Gál István: Ezt előre nem lehet tudni. A legtöbb  esetben azok az elítéltek, akik több mint tíz évet töltöttek el BV intézetben, már nem vagy csak nagyon nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Sajnos sokan közülük visszaesők lesznek, de nem lehet azt mondani, hogy ez minden elítéltre igaz lenne. Minden ember más és más. A büntetés kitöltése után az államnak legalább meg kell próbálni segíteni az elítélteket abban, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba, ezt nemcsak a humanizmus büntetőjogi alapelve diktálja, hanem az az össztársadalmi érdek is, hogy a volt elítéltek ne váljanak újból bűnelkövetőkké.

 

Mit gondoltok a szabadulásáról?

 

Kiemelt kép forrása: MTI

likeheartlaughterwowsadangry
0

1 thought on “18 év után szabadul Kaiser Ede – Interjú Dr. Gál István büntetőjogásszal

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian